26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Kérdés:
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
2. cikk / 26 Családi pótlék ukrán menekültek részére
Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon családi pótlékra az a kétgyermekes ukrán család, amely az Ukrajnában zajló harcok miatt menekültként érkezett az országba? A család magyar állampolgársággal még nem rendelkezik.
3. cikk / 26 Szülés külföldi előzménnyel
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kismama, aki 2020-ban érettségizett, szeptemberben férjhez ment, 2021. januárban Angliába költözött, ahol 2021. február 1-jétől május 31-ig munkaviszonyban dolgozott, júniusban azonban hazaköltözött, és első gyermekét 2021. október 15-re várja? Az érintett 2021. július 5-től Magyarországon munkaviszonyba áll, korábban itthon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezett.
4. cikk / 26 Francia állampolgár munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell tajszámot igényelni egy francia állampolgár foglalkoztatása esetén, illetve milyen engedélyeket kell beszereznie a foglalkoztatónak? Mire kell figyelni a külföldi állampolgár foglalkoztatása esetén? Másként kell eljárni abban az esetben, ha az érintett már dolgozott Magyarországon, és rendelkezik tajszámmal is?
5. cikk / 26 Szerb állampolgárságú szülő családi pótléka
Kérdés: Jogosult lehet családi pótlékra a szerb állampolgárságú édesanya abban az esetben, ha négy gyermekével már több éve Magyarországon él? A gyermekek után korábban az anya házastársa kapta az ellátást, de ő elköltözött a családtól. A gyermekek közül a legkisebb közös gyermek, aki magyar állampolgár.
6. cikk / 26 Többes jogviszony az Európai Unióban
Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
7. cikk / 26 Horvát állampolgár családi pótléka
Kérdés: Jogosult lehet családi pótlékra egy horvát állampolgár abban az esetben, ha Magyar-országon dolgozik?
8. cikk / 26 Tartós keresőképtelenség
Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
9. cikk / 26 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
10. cikk / 26 Nők kedvezményes nyugdíja külföldön szerzett szolgálati idő esetén
Kérdés: Jogosult lehet a 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjra az a nő, aki Magyarországon 8 év, Németországban pedig 32 év szolgálati időt szerzett? Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét?
