11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkavállalónak lejár az egyéves táppénzjogosultsága, de betegségéből eredően továbbra is keresőképtelen? Mennyi ideig tarthatja keresőképtelen állományban az orvos a beteg személyt?
2. cikk / 11 Keresőképtelenség táppénzjogosultság nélkül
Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak abban az esetben, ha a 2022. március 8-tól 2023. március 7-ig tartó határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalója 2022. június 10-től folyamatosan keresőképtelen, de az illetékes megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint csak 94 napra, azaz 2022. szeptember 11-ig jogosult táppénzre? Keletkezik a munkáltatónak járulék-, illetve egyéb fizetési kötelezettsége ebben az esetben?
3. cikk / 11 Munkabaleset
Kérdés: Milyen térítésre, illetőleg ellátásra jogosult a munkavállaló munkahelyi baleset elszenvedése után?
4. cikk / 11 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
5. cikk / 11 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
6. cikk / 11 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
7. cikk / 11 Ekhós munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Milyen alap figyelembevételével állapítják meg a munkavállaló baleseti táppénzének összegét abban az esetben, ha munkaviszonyában a teljes keresetére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választotta, és munkába menet balesetet szenvedett? Valóban a minimális nyugdíj 150 százalékát veszik figyelembe ebben az esetben, tekintettel arra, hogy nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot?
8. cikk / 11 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
9. cikk / 11 Csoportos létszámleépítés
Kérdés: Mi a munkavállalók jogállása a márciustól májusig tartó időszakban, ha a munkáltató márciusban csoportos létszámleépítést jelentett be, mert nem tudott munkát adni a munkavállalóknak, az előírt határidők miatt azonban a tényleges felmondás csak májusban történhet meg? A munkavállalók munkaviszonya májusig fennáll, munkát és fizetést viszont a munkáltató nem tud biztosítani a számukra, így nem történik meg a járulékfizetés sem. Jogosultak lesznek-e egészségbiztosítási ellátásra a munkavállalók, illetve szereznek-e szolgálati időt ez alatt az időszak alatt?
10. cikk / 11 Alkalmi munkavállaló balesete
Kérdés: Milyen összeget kell az ellátás alapjaként figyelembe venni, és mennyi időre jár az ellátás annak az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalónak, aki üzemi balesetet szenvedett, és a foglalkoztatásának időtartamára – a baleset napjára is – a foglalkoztató a közteherjegyet az AM könyv megfelelő rovatába beragasztotta? A munkavállaló napi munkabére 3000-3599 forint közé esett, a közterhek napi 900 forint összegben kerültek megfizetésre.
