689 cikk rendezése:
1. cikk / 689 Járulékfizetés egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt
Kérdés: Van bármilyen járulékfizetési kötelezettsége április hónapra annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 40 órás munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amit április 10-től szüneteltet, de időközben április 20-án a munka-viszonya is megszűnt? A vállalkozó kivétet nem számolt el.
2. cikk / 689 Egyéni vállalkozói tevékenység munkaviszony mellett
Kérdés: Főfoglalkozású átalányadózóként meg kell fizetnie a továbbiakban a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki rendelkezik egy heti 36 órás munkaviszonnyal, ahol eddig táppénzen volt, a jogosultsága azonban hamarosan megszűnik, viszont továbbra is keresőképtelen marad? Az érintett az egyéni vállalkozásában folyamatosan dolgozott, a keresőképtelenség erre a jog-viszonyra nem vonatkozott.
3. cikk / 689 Ügyvezető minimumközterhe
Kérdés: Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
4. cikk / 689 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
5. cikk / 689 Nappali tagozatos kft.-tag osztaléka
Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni egy kft.-tag részére kifizetett osztalék után abban az esetben, ha még nem töltötte be a 25. életévét, nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat, és a cég ügyvezetését ingyenes megbízási jogviszonyban látja el? A tag egy diákszövetkezet tagjaként 500.000 forintos munkabért szerzett.
6. cikk / 689 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
7. cikk / 689 Balesetitáppénz-jogosultság lejárta
Kérdés: Hogyan alakul a továbbiakban a társadalombiztosítási jogviszonya egy egyszemélyes kft. tagjának, aki főfoglalkozású (heti 40 órás) munkaviszonyában 2022 márciusában üzemi balesetet szenvedett, kétéves táppénze a napokban jár le, de továbbra is keresőképtelen, és a leszázalékolása folyamatban van? Az érintett a munkaviszonytól teljesen eltérő tevékenységet végző társas vállalkozásban nem vett igénybe táppénzt.
8. cikk / 689 Táppénz egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén
Kérdés: Miért szüntették meg a táppénz folyósítását annak az egyéni vállalkozónak, aki 2023. november 15-től keresőképtelen, 2024. január 1-jétől szünetelteti a tevékenységét, de ettől a naptól a fennálló őstermelői jogviszonyára tekintettel biztosítottá válik? A biztosítás egy napra sem szakad meg, a keresőképtelenség is folyamatos, és előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
9. cikk / 689 Jogviszonyok
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.
10. cikk / 689 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy román-magyar állampolgárságú, Romániából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (P10 nyugdíjkód) dolgozó, akinek egy általános iskolában történő alkalmazása óta vonják az illetményéből a társadalombiztosítási járulékot? Figyelembe vehető a jogviszony megállapítása során a román nyugdíj?