Adószámos magánszemély után fizetendő közterhek

Kérdés: Valóban plusz 27 százalékos közteher-fizetési kötelezettség terheli-e 2012. január 1-jétől a szabad szellemi foglalkozású adószámos magánszemélyt foglalkoztató lapkiadót a kiállított számla alapján? A lapkiadó tájékoztatása szerint ezután nem tudják befogadni a számlát, mert az számukra többletkiadással jár.
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja szerint a kifizetőnek27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a vele adófizetésikötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részérekifizetett önálló tevékenységből származó bevételből, az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyt abban az esetben, ha jogszabály által előírt vizsgáztatási feladatra megbízás keretében alkalmaznak a rendőrség állományába tartozó munkavállalókat? A bruttó megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha csak az szja-t és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonja le a díjból?
Részlet a válaszából: […] ...az általános- tehát jelen esetben a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározottmunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó – szabályok szerint kellelbírálni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a jogviszonyból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy szja-ja

Kérdés: Mi lesz az szja alapja, és milyen összegű személyi jövedelemadót kell vonni a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személytől? A foglalkoztató a kifizetett díj után megfizeti a 27 százalékos ehót.
Részlet a válaszából: […] ...kiindulni, hogy önálló tevékenységről(megbízás, egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesítettvállalkozási jogviszony, felhasználói szerződés alapján történő munkavégzés)vagy nem önálló tevékenységről (bedolgozó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket a bérbeadásból származó jövedelem után? Amennyiben a jövedelem külön adózó jövedelem, a kifizető nem köteles levonni a 25 százalékos személyi jövedelemadót, de a 14 százalékos ehót igen? 17 vagy 32 százalékos személyi jövedelemadót kell-e levonni abban az esetben, ha a bérbeadó az összevont adóalap részeként önálló tevékenységből származó jövedelemként veszi figyelembe a bevételét? Meg kell-e fizetni a 27 százalékos ehót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...forintot meghaladó jövedelme esetén a teljes összeg után 14százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni mindaddig, amíg az a másjogviszonyokban megfizetett egészségbiztosítási járulékkal együtt el nem éri anégyszázötvenezer forintot. A 14 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély járulékai

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy szellemi szabadfoglalkozású, "7" adószámú magánszemélyt felhasználási szerződés alapján foglalkoztat egy cég, a kifizetés számla alapján történik. Az Szja-tv. által lehetővé tett nyilatkozat alapján a magánszemély saját maga után vallja be és fizeti a személyi jövedelemadót, a járulékokat viszont a munkáltató az áfa nélküli bére után bejelenti. A magánszemély azt állítja, hogy ő megállapodott az egészségbiztosítási pénztárral, és maga fizeti a járulékokat, de a foglalkoztató ezt nem akarja elfogadni.
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytató) személy nem minősül egyéni vállalkozónak. Ennekmegfelelően a vele létesített vállalkozási jogviszony esetén a megrendelőnek(vevőnek) – noha számlát kap – a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontjábanfoglaltak szerint (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Bérleti díj közterhei

Kérdés: Az adószámmal rendelkező feleség havonta 150 000 forint bérleti díjat számláz a férje és a fia tulajdonában lévő kft. részére. A bérbeadás tárgya a férj és a feleség tulajdonában lévő családi ház felső emelete, ahol a kft. irodája működik, és a társasági szerződésben ez a székhelye is. 2006. január 1-jétől kit és milyen adókötelezettségek terhelnek? Kinek milyen adóbevallásokat kell beadni, és milyen gyakorisággal?
Részlet a válaszából: […] ...része után. Az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a magánszemélyakkor és addig köteles, amíg az adóévben a biztosítási jogviszonyában afoglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék, baleseti járulék,illetve egyéni vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi változás. Annál inkább nem, mert biztosításikötelezettségüket eddig is az egyesület, illetve a közöttük fennálló jogviszonyalapján kellett elbírálni, illetve megállapítani.Az Szja-tv. 3. § 72. pontja h) alpontja értelmében az amatőrvagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Nyugdíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában abevétel 90 százaléka. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy megbízásiszerződés alapján munkát végző személy jogviszonya egy hónapig áll fenn, és aköltségek elszámolásáról nem nyilatkozott, akkor 2005-ben 18 999 forintfizethető ki adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Százalékos eho-fizetési kötelezettség

Kérdés: 2003. január 1-jétől a Tbj-tv. szerint a nem biztosítottak és a biztosítottnak nem eltartott hozzátartozói, illetve egyébként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak közül csak azoknak kell megfizetniük a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, akiknek jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Eljárásjogilag milyen időszakra, illetve göngyölítetten kell-e vizsgálni a jövedelmet? Mely időszakra vehető igénybe az egészségügyi szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...hónapban áll fenn a fizetési kötelezettsége, de ekkor is csak abban az esetben, ha a jövedelme nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származik, hiszen ha biztosított, akkor szintén nem terheli ez a járulék.E fizetési kötelezettségnek egyébként van –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

"Sikerdíj" közterhei

Kérdés: Egy kft. egy magánszeméllyel "sikerdíjas" megbízási szerződést köt 5 évre. A díj is ekkor, 5 év múlva lesz esedékes, feltéve hogy teljesülnek a szerződésben vállaltak. Ellenkező esetben díjazásra nem kerül sor. A társadalombiztosítási jogviszony visszamenőleg lesz érvényben 5 évre, vagy csak abban a hónapban, amikor a kifizetés megtörténik? Ha visszamenőleg lesz érvényben, hogyan kell bejelenteni ezt, milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettségek terhelik, azok mikor esedékesek? Beleszámít-e a biztosított nyugdíjidőszakába a fenti 5 éves időszak?
Részlet a válaszából: […] ...Az idézett szabály egyértelmű eligazítása szerint tehát a biztosítási kötelezettség elbírálásához jelen esetben 5 év múlva a jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig eltelt időszak – 5 év szökőévekre is figyelemmel megállapított – naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
2