Kölcsön kamata

Kérdés: Helyesen járt el az a társaság, amely egy magánszemélytől kapott kölcsön szerződésben megállapított kamatának összegét béren kívüli juttatásként számolta el, és a kamat 1,18-szoros összege után megfizette a személyi jövedelemadót és a 19,5 százalékos ehót is? A kamat összege megfelel a jegybanki alapkamatnak. A?kölcsönt adó magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a társasággal, a felek teljesen függetlenek.
Részlet a válaszából: […] A magánszemély által egy társas vállalkozás részére nyújtott kölcsön kamatának adókötelezettségét nem az Szja-tv. kamatra vonatkozó szabályai szerint kell meghatározni. A "kamat" címén megszerzett jövedelem ebben az esetben az Szja-tv. 28. §-a szerint egyéb jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Tagi kölcsön kamatának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagjai tagi kölcsönt nyújtanak a vállalkozásnak 5 éves futamidőre, amely után negyedéves rendszerességgel történik meg a kamatok fizetése?
Részlet a válaszából: […] ...kamatát az Szja-tv. 65. §-a kifejezetten nem minősíti kamatjövedelemnek, így a jövedelem minősítése a felek között fennálló jogviszonytól függ. Ez azt jelenti, hogy ha a tag nem minősül vezető tisztségviselőnek vagy személyesen közreműködő tagnak, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles a 25 százalékos adóterhetviselő osztalékjövedelem után mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonybanszerzett jövedelmek után a foglalkoztató által megfizetett 5 százalékos mértékűegészségbiztosítási, a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Ingatlan-bérbeadás eho-ja

Kérdés: Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?
Részlet a válaszából: […] ...alapja a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulásnak. Egyetlen esetbennem kell megfizetni ezt a közterhet, mégpedig, ha a lakásbérleti jogviszonytárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó alakást saját vállalkozása vagy vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

14 százalékos eho alapja

Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...a14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást mindaddig meg kell fizetni,amíg a jövedelmet megszerző magánszemély biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv.19. § (1) bekezdése, 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Ingatlan-bérbeadás eho-ja

Kérdés: Az új szabályok szerint mekkora összegű eho-t kell fizetni annak a magánszemélynek, aki a házastársa tulajdonában lévő kft.-nek adja bérbe a lakását?
Részlet a válaszából: […] ...a teljes összeg után 14 százalékos mértékűegészségügyi hozzájárulást kell a magánszemélynek fizetnie mindaddig, amíg abiztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék,egészségügyi szolgáltatási járulék (együtt: egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

4 százalékos eho felső határa

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
Részlet a válaszából: […] ...forintot meghaladó jövedelem után4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni mindaddig, amíga biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdése, valamint a Tbj-tv.39. § (2) bekezdése alapján megfizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Kamatkedvezményből származó jövedelem közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a kft., amely a munkavállalóinak adott kedvezményes kölcsön után a jegybanki alapkamat felét kéri kamatként, és a jegybanki alapkamat + 5 százalék mértékű kamatkedvezményre megfizeti a 44 százalékos személyi jövedelemadót és a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...„(3) A magánszemély által nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkedvezmény, kivéve, ha a (4) bekezdés e) pontjában említett követeléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Evaalany társas vállalkozó 4 százalékos eho-ja

Kérdés: Kötelezett-e az adott évben megszerzett árbevétele után a 4 százalékos eho fizetésére az az evaalany társas vállalkozó, aki tevékenységét heti 36 órás munkaviszony mellett végzi, és a vállalkozásból semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...bérbeadásából származó, egymillió forintotmeghaladó jövedelem.E kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a magánszemélybiztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdése, valamint a Tbj-tv.39. § (2) bekezdése alapján megfizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...két elvonás között az alapvető különbség, hogy míg azelőbbi biztosítási jogviszonyhoz kötődő egyéni járulék, addig az utóbbi adó.A 4 százalék egészségbiztosítási járulék a biztosítottatterheli a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
1
2