Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, illetve egyéni vagy társasvállalkozóként kiegészítő tevékenységet nem folytat, és az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...lesz jogosult, amennyiben a 60. életévét betöltötte, és legalább 40év szolgálati időt szerzett, valamint biztosítási jogviszonyát megszünteti (anyugdíjat a jogviszony megszűnését követő naptól lehet megállapítani).Amennyiben az említett 40 évvel nem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek megállapítása során fő rendezőelv, hogy az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személybiztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni[Tbj-tv. 9. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Járulékfizetési kötelezettség biztosítási kötelezettséggel nem rendelkező társasági tag esetében

Kérdés: Segítségüket kérjük a Tbj-tv. 10. § (2) bekezdés b) pontjának értelmezésében. Konkrétan mely esetekben állhat fenn a járulékfizetési kötelezettség fenti paragrafus alapján? Kell-e valamilyen járulékot fizetni az után a társasági tag után, aki a társaságnál semmilyen tevékenységet nem végez, de egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...abban azesetben, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik,és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban teszi,– a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivőiiroda tagja, ha a társaság tevékenységében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Választott tisztségviselő tiszteletdíjának közterhei

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot, illetve eho-t fizetni egy társadalmi szervezet választott tisztségviselőjének havi 5000 forint összegű tiszteletdíja után?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. értelmezésében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Önkormányzati képviselő eho-ja

Kérdés: Ki fizeti a tételes eho-t annál az egyéni vállalkozónál, aki önkormányzati képviselőként havi 37 000 forintos tiszteletdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó a 37 000 forintos tiszteletdíja után az önkormányzattal létesített jogviszonyában biztosított. A Tbj-tv. szerint a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Dotáció igénylése megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén

Kérdés: Igényelhet-e betéti társaság állami dotációt megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása esetén, és ha igen, kell-e ehhez módosítani a társasági szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...munkaképességű dolgozónak kell tekinteni azt a munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozót, illetve szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagot, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje eléri a négy órát, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Ügyvezetői tiszteletdíj

Kérdés: Milyen járulék és személyi jövedelemadó terheli a kft. ügyvezetőjének munkaviszonyon kívül kifizetett 50 000 forintos tiszteletdíját, melyet a taggyűlés az ügyvezetői tevékenységért állapított meg?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához tisztáznunk kell a lehetséges jogviszonyokat. A kft. ügyvezetője e tevékenységét kizárólag munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében végezheti. A kft. taggyűlése által megállapított "tiszteletdíj" a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Végelszámoló biztosítási jogállása

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 7. számának 176. kérdésével kapcsolatban kérdezi olvasónk, hogy mi a helyzet a kft. esetében, ahol a társaság szintén végelszámolással kíván megszűnni, és a végelszámoló az egyik tulajdonos, aki korábban a társaság tevékenységében személyesen közreműködött. Helyes-e az az eljárás, hogy a tagsági jogviszonyában a továbbiakban nem vesz fel jövedelmet, de megállapodást köt a tb-vel a járulékok fizetésére? Ebben az esetben a megszűnni kívánó társaságot semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli?
Részlet a válaszából: […] ...Emiatt a tag részéről a tb-vel (értsd MEP-pel vagy Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal) megállapodás megkötése – annak biztosítási jogviszonyt helyettesítő, pótló szerepe miatt – szükségtelen."2003/63. APEH iránymutatása társas vállalkozások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...4. § e) és f) pontjában meghatározott kiegészítő tevékenységet folytatónak sem. Álláspontja szerint 1998. június 16. napjától jogviszonya a Gt. 30. § (3) bekezdése alapján megbízási jogviszonynak minősül, ezért ettől kezdve az ügyvezető díjazása után nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
2