Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme

Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó 2010. december 31-én hatályosrendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ebből következően a társas vállalkozó 2010.évi személyi jövedelemadójának megállapításánál sem kell a tevékenységrejellemző keresetet tekintetbe venni. Az Eho-tv. 2010. évben hatályos 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Tevékenységre jellemző kereset megállapítása

Kérdés: Milyen szankciói lehetnek annak, ha egy társas vállalkozás 2010. évre helytelenül állapította meg a tevékenységre jellemző keresetet? Kell-e foglalkozni a kivétkiegészítéssel, illetve a személyes közreműködőidíj-kiegészítéssel?
Részlet a válaszából: […] ...személyes közreműködői-díjkiegészítés és a tevékenységrejellemző kereset szabálya, amely meghatározott esetekben a személyijövedelemadó és a járulékalap minimumaként szolgált. A 2010. évi CXXIII. tv.29. §-a kiegészítette az Szja-tv.-t a 84/F. §-sal....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...kivét, de havi átlagbanlegalább a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Átalányadózó eseténaz átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább atevékenységre jellemző kereset után kell a társadalombiztosítási járulékotmegfizetni. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Kft. tagjának osztaléka

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
Részlet a válaszából: […] ...hatályos szabályok szerint kell megítélni. Az Szja-tv. 66. § (1)bekezdése alapján az osztalék címén megállapított bevétel egésze jövedelem.Ugyanakkor nem minősül osztaléknak a bevételnek az a része, melyre az Szja-tv.más adózási szabályt írt elő, így nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Tevékenységre jellemző kereset nyugdíjas tagok esetében

Kérdés: Vonatkozik-e a piaci érték szerinti kereset a nyugdíjas tagokra is?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden: járulékfizetési szempontból nem, azonban aszemélyijövedelemadó- és a százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség szempontjából igen. Mindez részletesen a következőképpen alakul.A kiegészítő tevékenységet folytató társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Többes jogviszonyú evás vállalkozó ehója

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 27 százalékos ehót egy evás vállalkozás tulajdonosának, aki havi 40 órában projektmenedzseri feladatokat végez a cégben, és ő látja el az ügyvezetői feladatokat is, de díjazásban nem részesül? Számolhat-e részmunkaidővel a vállalkozó abban az esetben, ha egy másik cégnél főfoglalkozású alkalmazott havi 89 500 forint díjazás ellenében?
Részlet a válaszából: […] ...nincs jövedelme, vagy az atevékenységre jellemző keresetnél kevesebb, a járulékbevallásban [Art. 31. §(2) bekezdése] a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér feltüntetésévellehet a járulékokat bevallani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.