615 cikk rendezése:
1. cikk / 615 Ügyvezető minimumközterhe
Kérdés: Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
2. cikk / 615 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
3. cikk / 615 Nappali tagozatos kft.-tag osztaléka
Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni egy kft.-tag részére kifizetett osztalék után abban az esetben, ha még nem töltötte be a 25. életévét, nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat, és a cég ügyvezetését ingyenes megbízási jogviszonyban látja el? A tag egy diákszövetkezet tagjaként 500.000 forintos munkabért szerzett.
4. cikk / 615 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
5. cikk / 615 Minimálbérben részesülő társas vállalkozó táppénze
Kérdés: Jövedelemre és táppénzre is jogosult ugyanarra a napra egy társas vállalkozó, aki havonta a minimálbérnek megfelelő jövedelmet vesz ki a cégből, és 2024. január 31-én keresőképtelen lett? A számfejtésben beállításra kerül a táppénz a keresőképtelenség első napjára, de a program nem csökkenti a jövedelmet ezzel az egy kieső nappal.
6. cikk / 615 Balesetitáppénz-jogosultság lejárta
Kérdés: Hogyan alakul a továbbiakban a társadalombiztosítási jogviszonya egy egyszemélyes kft. tagjának, aki főfoglalkozású (heti 40 órás) munkaviszonyában 2022 márciusában üzemi balesetet szenvedett, kétéves táppénze a napokban jár le, de továbbra is keresőképtelen, és a leszázalékolása folyamatban van? Az érintett a munkaviszonytól teljesen eltérő tevékenységet végző társas vállalkozásban nem vett igénybe táppénzt.
7. cikk / 615 Jogviszonyok
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.
8. cikk / 615 Román nyugdíjban részesülő munkavállaló
Kérdés: Mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy román-magyar állampolgárságú, Romániából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (P10 nyugdíjkód) dolgozó, akinek egy általános iskolában történő alkalmazása óta vonják az illetményéből a társadalombiztosítási járulékot? Figyelembe vehető a jogviszony megállapítása során a román nyugdíj?
9. cikk / 615 Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya
Kérdés: Helyesen jár el a közteherfizetési kötelezettség megállapítása során egy egyszemélyes kft., amelynek tagja az ügyvezetői tevékenység ellátása mellett tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében is, de jövedelmet nem vesz fel, és mivel jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, a '08-as bevallásban nem szerepeltet semmilyen közterhet? Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettség, ha a tagnak lecsökken a munkaideje heti 20 órára, és a saját cégében is munkaviszonyt létesít? Csak a 20 órára járó munkabér után kellene ebben az esetben megfizetni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót, vagy a garantált bérminimum lesz a közterhek alapja? Megoldható, hogy a kft.-ben továbbra sem vesz fel jövedelmet, és csak a bérminimum fele után fizeti meg a járulékot, és mivel nincs munkabére, nem fizet szja-t és szochót?
10. cikk / 615 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót egy betéti társaság beltagja után, aki ingyenes megbízás keretében látja el az ügyvezetői teendőket, vagy elegendő az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben, ha a társaság nem működik, semmilyen bevétele nincs, a tag eddig fennálló teljes munkaidős munkaviszonya viszont 2023. november 30-án megszűnt? Jogosult lehet álláskeresési járadékra a beltag a megszűnt munkaviszonyára tekintettel?
