Tevékenységre jellemző kereset megállapítása

Kérdés: Milyen szankciói lehetnek annak, ha egy társas vállalkozás 2010. évre helytelenül állapította meg a tevékenységre jellemző keresetet? Kell-e foglalkozni a kivétkiegészítéssel, illetve a személyes közreműködőidíj-kiegészítéssel?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködői-díjkiegészítés és a tevékenységrejellemző kereset szabálya, amely meghatározott esetekben a személyijövedelemadó és a járulékalap minimumaként szolgált. A 2010. évi CXXIII. tv.29. §-a kiegészítette az Szja-tv.-t a 84/F. §-sal. Az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van-e valamilyen kockázata vagy jogi akadálya annak, hogy egy egyéni vállalkozó önellenőrizze a 2010. évben bevallott járulékait, és az eredetileg megállapított havi 150 000 forint összegű tevékenységre jellemző keresetet, amely után megállapította és megfizette a járulékokat, a minimálbérnek megfelelő összegre módosítsa?
Részlet a válaszából: […] A módosító rendelkezések szerint (2010. évi CXXIII. tv.) atevékenységre jellemző keresetre vonatkozó szabályok megszűnnek. De a jogalkotóennél is tovább megy, és kimondja az említett törvény 167. §-ában, hogy azadóellenőrzés során a 2010. december 31-én hatályos Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...el a tevékenységre jellemző keresetet, az egyéni vállalkozóaz Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a ténylegesjárulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogya társadalombiztosítási járulékot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Gazdasági társaság tagjának személyes közreműködése

Kérdés: Szabályosan jár-e el az a három taggal működő vendéglátó-ipari kft., amelynek két tagja rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, a társaság tevékenységében nem vesz részt, tagi jövedelmet nem kap, harmadik tagja viszont, aki az ügyvezetői teendőket is ellátja, rendszeresen részt vesz a társaság tevékenységében és tagi jövedelmet is kap annak ellenére, hogy a személyes közreműködés nincs szabályozva a társasági szerződésben? Dolgozhat-e továbbra is így a tag abban az esetben, ha rendszeres szociális járadékra válik jogosulttá, tekintettel arra, hogy a kereseti korlátra vonatkozó szabályozások csak 2011-től lépnek hatályba? Foglalkoztatható-e a közreműködő tag részmunkaidős munkaviszonyban, és ha igen, milyen kedvezményes foglalkoztatási szabályok vonatkoznak rá (pl. jelenléti ív, vasárnapi munkavégzés)?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkorikötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát. Tekintve, hogy keresetena járulékalapot képező jövedelmet kell érteni, és a főfoglalkozású társasvállalkozó havi járulékalapja legalább a minimálbér,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Átalányadózó egyéni vállalkozó kivétkiegészítése

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozónak kell-e az évet követően 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetnie a járulékalapja és a tevékenységre jellemző keresete különbözete után?
Részlet a válaszából: […] ...el a tevékenységre jellemzőkeresetet, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottbevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – azáltalános szabályoknak megfelelően bejelentést tehet arról, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Főfoglalkozású evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a piaci kereset, vagy a minimálbér kétszerese alapján fizet járulékot 2010-ben főfoglalkozású evás vállalkozó? 2009-ben a minimálbér kétszeres összege után történt a fizetés.
Részlet a válaszából: […] ...evás vállalkozót (legyen szó akár egyéni, akár társasvállalkozóról) a 2010. évi változások – a járulékalap vonatkozásában -mindössze annyiban érintik, hogy ami eddig a minimálbér kétszerese volt, az atevékenységre jellemző keresetre változott.A társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.