Mezőgazdasági őstermelő ellátásai szülés esetén

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2011-ben kezdőként az akkori 78 000 forint összegű minimálbér után megfizette a járulékokat, 2011-ben a bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, amelyről nyilatkozott, így 10 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett? 2012 márciusában veszélyeztetett terhes lett, de a táppénzigényét elutasították, majd 2012. július 28-án szült. Milyen társadalombiztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot, ha 2013-ban emelt összegű járulék fizetését vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre (2013) vonatkozóan vállalnia a törvényben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg utáni járulékfizetést. Erre vonatkozóan az első negyedévi járulékbevallásában nyilatkozhat.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Egyéni vállalkozóként működő közalkalmazott szülése

Kérdés: Milyen ellátásra és milyen összegben lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2003 óta közalkalmazottként dolgozik, első gyermekével 2008. december 31-ig GYED-ben, 2009. október 1-jétől 2010. december 18-ig GYES-ben részesült, ezt követően szabadságát töltötte, majd 2011. február 10-től táppénzen van, és június elején ismét szül? A 2009. január 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszakra járó GYED-et egyéni vállalkozói tevékenység miatt vissza kellett fizetnie. A vállalkozói tevékenységet jelenleg is folytatja.
Részlet a válaszából: […] ...feltételekkel.A terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2010. január1-jétől 2010. december 18-ig terjedő időtartamra szóló, járulékalapot képezőjövedelme alapulvételével kell megállapítani.E jogviszonya alapján a dolgozó gyermekgondozási díjra isjogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...legalább 180naptári napi jövedelme. A 2008. évi keresőképtelensége esetén táppénzénekalapja a 2007. évben elért egészségbiztosítási járulékalapot képezőjövedelméből számított naptári napi jövedelme (feltételezve, hogy van 2007.évben 180 naptári napi jövedelme)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -,amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képezőjövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérhavi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: A tényleges kivét vagy az előző havi minimálbér után kell-e megfizetnie a járulékokat a főállású egyéni vállalkozónak? Mit jelent pontosan az Alkotmánybíróság 42/2007. (VI. 20.) AB határozata, amely szerint alkotmányellenes a kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozás, mivel nem biztosítja a kezdő egyéni vállalkozók részére a járulékfizetési alapok közötti választás lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...29. § (7) bekezdésének jelenleg hatályos szövegenem teszi lehetővé a kezdő egyéni vállalkozónak a minimálbértől való eltérést ajárulékalap tekintetében, kivéve ha vállalkozási tevékenységével egyidejűleglegalább 36 órás munkaidőt magában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.

Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott dolgozó szülése

Kérdés: A szülés után jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re, vagy igényeljen munkanélküli-segélyt az a dolgozó, aki 2004. október 1-jétől 2005. augusztus 30-áig egy kft.-ben dolgozott napi 6 órában, 2005. szeptember 1-jétől 2005. szeptember 18-áig passzív táppénzben részesült, 2005. szeptember 20., 21., 22., 23., 26., 27., 28., 29., 30. napjain alkalmi munkavállalói könyvvel volt foglalkoztatva (9 nap), 2005. október 3., 4., 5., 6., 7., 12., 14., 17., 19., 20., 24., 26. napján, valamint november 2., 3. és 9. napján szintén alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatva, és 2006-ban fog szülni.
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér kétszeresénekharmincadrészének a figyelembevételével kell azt megállapítani. Ha azonban abiztosított egészségbiztosítási járulékalapját képező jövedelme, illetve amunkanélküli-ellátás alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...Errőlnyilatkozhat a kifizetőnek. A járulékfizetés felső határa számításánál amagánszemélynek az adott kifizetésen kívüli járulékalapot képező jövedelmét,valamint minden ekho-alapot képező bevételének 50 százalékát kell figyelembevenni. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot az alábbi esetekben kifizetett szabadságmegváltásból:- A munkavállaló 2003. június 30-ig áll munkaviszonyban.- A munkavállaló 2002. október 15-ig GYES-en volt, és október 16-án megszünteti a munkaviszonyát. Kéri az utóbbi 3 év ki nem vett szabadságának a kifizetését is.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg. A járulékfizetési felső határ naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetése esetén a Mt. 88. § (2) bekezdése alapján kifizetett összeg (átlagkereset) után.A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Egyéni járulékfizetés szabadságmegváltás esetén

Kérdés: A munkavállaló egy év betegállomány után a nyugdíjigénye miatt megszünteti a munkaviszonyát. A 2001. évről maradt és a 2002. évi szabadságát pénzbeli megváltással kapja. 2002. évben nincs ledolgozott napja. Hogyan bíráljuk el az egyéni járulékfizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv.-ben foglaltak alapján a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.A kérdésben jelölt szabadságmegváltás esetében a 2002. évben nincs egyéni járulékfizetési kötelezettség az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
2