Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.Fenti előírás alapján tehát a kérdésben említett összevonási szabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Találmányi díj járuléka

Kérdés: Kell járulékot vonni a munkaviszonyban álló dolgozó részére fizetett találmányi díjból? A munkavállaló a munkabérén felül, találmányidíj-szerződés alapján részesül a kifizetésben.
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettségnek két feltétele van: a kifizetésnek járulékalapot kell képeznie, illetve biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból kell származnia. Ez utóbbi feltétel jelen esetben egyértelműen teljesül, hiszen a felek között munkaviszony áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...Ha az adóztatás joga átkerül a munkavégzés országába, nem kell a munkáltatónak szja-előleget levonnia, aminek következtében járulékalapot képező jövedelemként az alapbért kell figyelembe venni. Szja--előleg-alap hiányában a járulékalapként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Csökkentheti az egyéni vállalkozásában figyelembe veendő járulékalapot a kft.-ben megszerzett járulékalapjával az egyéni vállalkozó, aki heti egyórás munkaviszonyban látja el egy kft. ügyvezetői teendőit?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben van ráció, ugyanakkor a válasz egyértelműen nem.Az említett személy a kft.-ben munkaviszonyban áll, amely alapján a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapja a tényleges munkabére, de legalább a minimálbér 30 százaléka.Biztosított egyéni vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Tag jogviszonya

Kérdés: Elegendő a minimálbért fizetni munkabérként egy betéti társaság beltagja részére, aki heti 40 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői tevékenységet? Kötelező díjazást fizetni számára abban az esetben, ha szakképzettséget igénylő munkakörben személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, vagy ez történhet díjazás nélkül? Végezheti esetleg a munkát megbízási jogviszonyban? Amennyiben igen, milyen kötelezettségei keletkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak szerint kell elbírálni, tehát azt kell megvizsgálni, hogy az e tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelme havi szinten eléri-e a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokra ennek harmincadrészét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban is.Abban az esetben, ha a társas vállalkozói jogviszony mellett dönt, biztosítottá válik, és a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Figyelembe kell venni a korábban felvett lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztési idő lejárta előtti visszafizetésekor a 44/2012. BM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján elengedett összeget egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki havi 300 ezer forint munkabérrel munkaviszonyban is áll?
Részlet a válaszából: […] ...folyósítása felfüggesztésre kerülne.A kérdésben említett munkavállaló ezt a határösszeget a munkaviszonyában eléri, így ha további járulékalapot képező jövedelmet szerezne, az a kereseti korlát túllépését jelentené.Ugyanakkor a lakáskölcsönből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. §-a általános elvként rögzíti, hogy a járulékokat havonta a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint – a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében e szabály alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek minősüla) azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben,b) tag esetén a Tbj-tv. 4. §-a 14. pontjának 14.2. alpontja szerinti minimálbér 112,5 százaléka, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy kft. tulajdonos-ügyvezetőjének, aki a cégből díjazásban nem részesül, ha mellette átalányadózó kisadózóként biztosított? Meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százalékának alapulvételével ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozóról van szó, aki e jogviszonyában az általános szabályok szerint – az átalányadó alapjának megfelelő adó- és járulékalap figyelembevételével, de legalább a minimálbér után megfizetve a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.
1
2
3
7