Megbízási díj számfejtése

Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy után abban az esetben, ha a megbízás elvégzésének 2023. július 10-től 14-ig tartó időszakában még nem volt nyugdíjas, viszont a kifizetéskor – augusztus 21-én – már öregségi nyugdíjban részesült? Hol található az ezzel kapcsolatos szabályozás? A megbízott 100 ezer forint összegű megbízási díjban részesült, amely alapján a biztosítási kötelezettség fennállna.
Részlet a válaszából: […] ...e jogviszonya alapján kiterjed a biztosítás.Ezzel párhuzamosan a Tbj-tv.– 27. §-ának (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy a járulékalap megállapításánál az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, járulékalapot képező jövedelmet akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni. Az osztalék nem tartozik ebbe a körbe, tehát nem érinti a kereseti korlátot.Az érintettnek a munkaviszonyában a havi járulékalapot képező jövedelme – a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott minimumjárulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Táncművészeti életjáradékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló, aki táncművészeti életjáradékban részesül? Vonatkozik rá valamilyen kereseti korlát?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség.Emellett vonatkozik rá a 2011. évi CLXVII. tv. 11. szakasza szerinti kereseti korlát. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az éves járulékalapot képező jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát (tehát a 18 × 232 000 = 4 176 000 forintot), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Biztosítottá válik őstermelőként az a rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki idén töltötte be a 60. életévét, de csak 12 év szolgálati idővel rendelkezik? Az érintett korábban kisadózó volt, de a vállalkozását októbertől meg kívánja szüntetni. Abban az esetben, ha biztosítottá válik, mi lesz a járulék alapja?
Részlet a válaszából: […] ...követően válik biztosítottá. Az, hogy csak 12 év szolgálati ideje van – ahogy azt az imént tisztáztuk -, nem jelent kizáró okot.Ami a járulékalapot érinti, mivel nem kezdő – tehát már 2020-ban őstermelői tevékenységet folytató – őstermelőről van szó, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát 2020 októberétől egy 2020 januárjától nyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] ...kerül szüneteltetésre. Vagyis a nyugellátás folyósítása kizárólag 2020. január 1-je és június 30-a közötti időszakban megszerzett járulékalapot képező kereset alapján kerülhetett szüneteltetésre, melyet 2020. július 1-jétől ismételten folyósítani kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja

Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok, hiszen ha nem kell nyugdíjjárulékot fizetniük a keresőtevékenységet folytató nyugdíjasoknak, akkor értelmezhetetlenek a járulékalaphoz köthető rendelkezések.Ugyanakkor a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetni.Mindezt a Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése azzal egészíti ki, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Nyugdíj utólagos korrigálása

Kérdés: Megnöveli a nyugdíj számításának alapját a 2004. június 16. és 2006 októbere közötti munkabér abban az esetben, ha egy megválasztott, aktív polgármester 2004. június 16-án, 60 éves korában nyugdíjba vonult, és nyugdíjasként 2006 októberéig – az új polgármester megválasztásáig?- folyamatosan dolgozott? A munkabérből nyugdíjjárulék nem került levonásra, de az önkormányzat minden jelentési és fizetési kötelezettséget teljesített vele kapcsolatban. Amennyiben megnöveli a nyugdíjalapot ennek az időszaknak a keresete, utólag érvényesíthető ez a nyugdíj összegében?
Részlet a válaszából: […] ...csak az általa foglalkoztatott biztosított után, és a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem alapján kellett társadalombiztosítási járulékot fizetnie. Mivel a nyugdíjas foglalkoztatása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...minden hónapban eleget kell tenni azzal, hogy amelyik hónapban a tényleges tagi jövedelem meghaladja a minimális adó- vagy (bármelyik) járulékalapot, akkor a fizetendő összeget a tényleges tagi jövedelem alapján kell meghatározni, függetlenül az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás nyugdíjas tagjának járulékai

Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás nyugdíjas tagjának abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] A válasz érdekében – mint minden esetben, ha társas vállalkozás tulajdonos tagjának társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeiről van szó – elsődlegesen azt kell tisztáznunk, hogy az említett tag a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja alapján társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.
1
2
3
4