18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?
2. cikk / 18 Szülés GYED alatt
Kérdés: Milyen ellátásokat vehet igénybe a várhatóan 2019. április 25-én születendő második gyermeke után az az édesanya, akinek jelenlegi munkaviszonya 2017. március 1-jétől áll fenn, 2017 szeptemberétől táppénzen volt, 2017. november 28-án megszületett az első gyermeke, aki után 2018. május 15-ig CSED-ben részesül, és azóta GYED-en van? Az anya előző munkaviszonya 2016. december 31-én szűnt meg, jelenlegi szerződés szerinti munkabére 160?000 forint/hó, a GYED összege pedig 84?000 forint. Igénybe veheti egyszerre a két gyermek után járó ellátásokat, vagy le kell mondania az egyikről? Jogosult lehet magasabb összegű ellátásra a második gyermek után abban az esetben, ha a szülésig új munkaviszonyt létesít, magasabb havi munkabér ellenében?
3. cikk / 18 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
4. cikk / 18 Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani annak a munkavállalónak a végkielégítését, aki 1996. szeptember 1-je óta dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és a munkaviszonyát most meg kívánják szüntetni? Mennyi végkielégítésre lesz jogosult a dolgozó?
5. cikk / 18 Szüléshez kapcsolódó ellátások új munkahely esetén
Kérdés: Mi lesz a CSED, illetve a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. november 18-tól 2015. november 28-ig GYES-en volt, a 6 évig tartó munkaviszonya 2015. november 30-án megszűnt, 2015. december 1-jén helyezkedett el jelenlegi munkahelyén 8 órás munkaviszonyban 205 000 forint/hó munkabérrel, és második gyermeke születésének várható időpontja 2016. július 24.? Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy ha a kismama 2016. év elején veszélyeztetett terhesség miatt betegállományba kerül, akkor elég számára 30 bérezett nap az ellátások megállapításához, tekintettel arra, hogy előtte a munkaviszonyából GYES-en volt?
6. cikk / 18 GYED alapja, ideje
Kérdés: Mi lesz a GYED alapja, és meddig jár az ellátás az alábbi esetben? A dolgozó munkaviszonya 2014. július 10-től áll fenn jelenlegi munkáltatójánál, előtte 2013. április 1-jétől 2014. június 30-ig egy másik cég alkalmazásában állt. 2015. április 29-én született gyermeke után jelenlegi munkáltatója folyósította a CSED-et, amelynek alapja a 2014. augusztus 5-től 2015. január 31-ig tartó 180 napos időszak jövedelme, amelynek napi átlaga 4559,86 forint, a 70 százaléka pedig 3191,9 forint. A dolgozó 2015. október 14-től GYED-et igényelt. A munkabére 2014. júliusban 22 napra 82 085 forint, 2014. augusztus-szeptember hónapra havi 118 000 forint, 2014. október-2015. március hónapra havi 150 000 forint, 2015. április hónapra pedig 28 napra 135 717 forint volt.
7. cikk / 18 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
8. cikk / 18 Munkába visszatérő kismama
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a munkába visszatérő kismama esetében 2012-ben és 2013-ban abban az esetben, ha a gyermek 2 éves, tartósan beteg, és a munkavállaló munkaköre időközben megszűnt? Hogyan kell kiszámolni a kismamának járó szabadságot?
9. cikk / 18 TGYÁS és GYED összegének megállapítása
Kérdés: Az emelt munkabér figyelembevételével vagy a jelenlegi GYES összege alapján fogják megállapítani a második gyermek után a TGYÁS és a GYED összegét annak az édesanyának az esetében, aki jelenleg GYES-en van első gyermekével, aki 2011. június 12-én tölti be 3. életévét, 2003. március 1-jétől közszolgálati jogviszonyban áll, és 2010. május 16-án volt a közszolgálati átsorolása? A második gyermek születését 2011. április hónapra várják.
10. cikk / 18 GYES ideje alatt dolgozó édesanya újabb szülése
Kérdés: Egy édesanya a gyermek második életévének betöltése után a GYES folyósítása mellett egy másik munkáltatónál munkaviszonyt létesített. Ismételt szülése esetén e jogviszonyában jogosulttá válik-e terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra? Az e jogviszonyában elért 180 napi munkabére alapja lesz-e az ellátásoknak?