Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adó fizetésére. Ez a Tbj-tv. 87., illetve a Szocho-tv. 21. szakasza alapján történhet oly módon, hogy a külföldi kifizető foglalkoztatóként bejelentkezik az adóhatósághoz, és bevallást teljesít, történhet pénzügyi képviselő vagy adózási ügyvivő útján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás

Kérdés: Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...akinek az ellátás felvétele felróható.Abban az esetben, ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, vizsgálni kell a felek közrehatását, és a közrehatásuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén

Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...és megállapítani. Az ellátások összegének megállapításánál, az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

A szakszervezeti tagdíj levonási sorrendje a munkabérletiltások levonási rendszerében

Kérdés: Csökkenti a letiltás alapját képező munkabér-jövedelmet az érdekképviseleti tagdíj összege?
Részlet a válaszából: […] ...az 1991. évi XXIX. tv. rendeltetésétől gyökeresen eltérő rendelkezése, mely szerint egyes foglalkozási csoportok vonatkozásában a foglalkoztatott jövedelméből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat a foglalkoztató nem vonhat le és nem utalhat tovább....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Visszamenőleges nyugdíjazás

Kérdés:

Vissza tudja igényelni a járulékot a munkavállaló vagy a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkaviszonyban álló dolgozót elbocsátotta a munkáltatója, és 3 havi végkielégítést, valamint – megállapodás alapján – 3 havi felmentési időt biztosított a számára, így jogviszonya 2023. szeptember 30-án szűnt meg, azonban az összes járandóság kifizetése után a dolgozó a 40 év jogosultsági idejére tekintettel 2023. április 10-ei dátummal nyugdíjas lett. Mi lesz ebben az esetben a végkielégítés sorsa, tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló részére nem jár ez a juttatás?

Részlet a válaszából: […] ...tartozik a végkielégítés is, aminek nincs ugyan vonatkozási időszaka, de április 10-ét követően került kifizetésre. Ennek megfelelően a foglalkoztatónak önellenőrzést kell a 04–09. havi bevallások tekintetében benyújtania.Ami a végkielégítést illeti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen szempontokat illetően, problémás helyzet állhat elő, amikor a munkáltató tudomást szerez arról, hogy a távmunka-végzés keretében foglalkoztatott munkavállaló külföldi tartózkodása rendszeressé (életvitelszerűvé) vált. A felfedezésére okot adó körülmény lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Több munkáltatóval létesített munkaviszony keretében végzett munka

Kérdés:

Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?

Részlet a válaszából: […] ...téríti meg a kötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltató részére.A felek szerződési szabadságából következik, hogy a foglalkoztató munkáltatók az egymás közti költségmegosztásról úgy is rendelkezhetnek, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

CSED alapja

Kérdés:

Mi lesz a csecsemőgondozási díj alapja annak a munkavállalónak, aki többéves folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, de munkahelyet váltott 2022. december 1-jén, és 2023. május 10-én megszülte gyermekét? A dolgozó munkabérben részesült 2022. december 1-jétől 2023. május 9-ig, majd CSED-et igényelt 2023. május 10-től, a szülés napjától.

Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet lehet figyelembe venni. A törvény szövege 2023. július 1-jétől pontosításra került azzal, hogy kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni, bár a gyakorlatban ez eddig is így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére

Kérdés:

Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.

Részlet a válaszából: […] ...fizetett illetményt – a visszakövetelésre vonatkozó rendelkezések megtartásával – jogszerűen követeli vissza.A visszakövetelt és a foglalkoztatott által visszafizetett illetménnyel a számítási időszakban pillanatnyilag valóban létrejöhet jövedelemhiányos időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Külföldi személy nyugdíjjáruléka

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszaigényelje a befizetett járulékait, illetve annak a nyugdíjbiztosításra jutó részét az a kínai állampolgárságú személy, aki egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként több mint 10 évig a minimálbért jelentősen meghaladó összegű munkabér után fizette meg a közterheket, most azonban családi okok miatt véglegesen visszatér a hazájába, így Magyarországon nyugellátásra nem lesz jogosult? Alkalmazható ebben az esetben a Tny-tv. 78. §-ában foglalt szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...a természetes személy a Tbj-tv. 6. §-a vagy a régi Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosításának nem kellett volna fennállnia, és ő vagy foglalkoztatója eleget tett társadalombiztosítási kötelezettségének, és járulékfizetés történt. Ez a szabályozás azonban erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.
1
2
3
11