13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Ukrán állampolgár CSED- és GYED-jogosultsága
Kérdés: Figyelembe veszik az ukrán biztosítási jogviszonyt a CSED-, illetve a GYED-jogosultság elbírálása során annak az ukrán állampolgárságú édesanyának az esetében, aki Magyarországon rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, és 2023. december hónapban megszületett az első gyermeke? Az érintett a magyar biztosítási jogviszonyában még nem szerezte meg a szükséges 365 nap biztosításban töltött időt, de az ukrán biztosítási jogviszonnyal együtt már meglenne a szükséges idő. Változik a jogosultság, ha a munkavállaló a szülés időpontjában már rendelkezett magyarországi állandó lakhellyel is?
2. cikk / 13 Otthonfelújítási támogatáshoz szükséges biztosítási jogviszony
Kérdés: Hogyan befolyásolja a gyermeket nevelő családok által igényelt otthonfelújítási támogatás megítélésének feltételéül állított társadalombiztosítási jogviszony fennállását, valamint a fennállás megszakítását a veszélyhelyzet megszűnése?
3. cikk / 13 Méltányossági táppénz
Kérdés: Valóban folyósítható egy éven túl is a méltányosságból megállapított táppénzellátás? Milyen feltételekkel kaphatják a meghosszabbított ellátást az igénylők?
4. cikk / 13 Folyamatos biztosítási idő igazolása
Kérdés: Elfogadhatja a táppénz számfejtése során a kifizetőhely a munkaügyi központok által kiállított igazolást a folyamatos biztosítási jogviszony igazolására, tekintettel arra, hogy a pandémiás helyzet miatt a tb-kiskönyvbe nem pecsételik be a munkanélküli-ellátás időtartamát? Amennyiben az igazolás nem elegendő, mi a kifizetőhely teendője ebben az esetben?
5. cikk / 13 Levelező tagozatos egyetemi hallgató egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére egy egyetemi hallgató, aki a második félévet levelező tagozaton folytatja?
6. cikk / 13 Gyermekápolási táppénz külföldi előzmény esetén
Kérdés: Mennyi lesz a GYÁP alapja, illetve mértéke annak az édesanyának az esetében, aki 2020. november 2-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és a 2020. november 24-től november 30-ig terjedő időtartamra gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt? Az anya Magyarországon volt biztosított 2009. október 1-jétől 2015. április 17-ig, majd Németországban biztosított (E104 nyomtatvány szerint) 2015. május 6-tól 2019. május 12-ig, 2018. május 14-én gyermeke született, Magyarországra visszatérve álláskeresési járadékban részesült 2019. április 17-től 2019. május 1-jéig, GYED-ben részesült 2019. május 1-jétől 2020. július 31-ig (veszélyhelyzet miatt), GYES-ben részesül 2020. július 1-jétől jelenleg is. A szerződés szerinti jövedelme 300 000 forint/hó. Korábbi GYED-alapja 4966,67 forint/nap. A kedvezményszabályt lehet érvényesíteni ebben az esetben?
7. cikk / 13 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
8. cikk / 13 Kismama ellátásai munkaszerződés megszűnése után
Kérdés: Kaphatja továbbra is a táppénzt a szerződése lejárta után az a kismama, aki 2019-ben érettségizett, 2019. augusztus 1-jétől 2020. április 30-ig határozott idejű munkaszerződéssel dolgozott egy vendéglátóhelyet üzemeltető kft.-nél, és 2020. február 10-től veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen? A munkaszerződést a veszélyhelyzetre tekintettel nem tudta megújítani a foglalkoztató.
9. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
10. cikk / 13 Kisadózó vállalkozó kedvezménye
Kérdés: Mentesülhet a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése alól a nem főállású kisadózó, ha tevékenysége a jogszabályban meghatározott kedvezményezett körbe tartozik, vagy a kedvezmény csak a főállású vállalkozókat illeti meg? Amennyiben valaki egyrészt kisadózó, másrészt biztosított társas vállalkozó, és kisadózóként mentesül a tételes adó alól, de társas vállalkozóként nem jogosult járulékkedvezményre, dönthet úgy, hogy kisadózói jogviszonyát tekinti főállásnak, társas vállalkozóként pedig mentesül a minimumjárulék-fizetés alól?
