14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Családi pótlék visszafizetésének méltányosságból történő elengedése
Kérdés: Van valamilyen lehetőség a családi pótlék visszafizetésének méltányosságból történő elengedésére? Az államkincstár visszafizetésre kötelezte a szülőt arra való hivatkozással, hogy a gyermek már nem tanul.
2. cikk / 14 Külföldről hazatérő személy tajszáma
Kérdés: Mikor érvényesítik újra a korábban külföldön biztosított személy tajszámát, ha hazaérkezése után bejelentette a külföldi biztosítási jogviszony megszűnését, de az Eb-tv.-ben előírt igazolásokat nem tudta bemutatni, így annak hivatalból történő beszerzése jelenleg folyamatban van? Igénybe tudja venni az egészségügyi ellátásokat az eljárás lezárása előtt?
3. cikk / 14 Családi pótlék visszafizetése
Kérdés: Kérhető valamilyen méltányos elbírálás abban az esetben, ha a szülő családi pótlék visszafizetésére vonatkozó határozatot kapott, mert a gyermeke már nem jár iskolába? A család nagyon nehéz anyagi helyzetben van, jelenleg nem tudják visszafizetni az ellátást.
4. cikk / 14 Gyermeknevelési támogatás jogosulatlan felvétele
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, aki 3 gyermek után gyermeknevelési támogatásban részesült, de most kapott egy értesítést, hogy vissza kell fizetnie az utolsó hónapokban kapott ellátást? Véleménye szerint ő nem hibás. Van lehetőség méltányosságra ebben az esetben?
5. cikk / 14 Nyugdíjas megbízott
Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
6. cikk / 14 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
7. cikk / 14 Ellátás jogalap nélküli felvétele
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a szülőnek, aki kapott egy határozatot arról, hogy a GYES-t jogalap nélkül vette fel?
8. cikk / 14 1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
9. cikk / 14 Családtámogatási ellátások külföldi kiküldetés esetén
Kérdés: Helyesen tájékoztatta a munkáltató a munkavállalót, mely szerint nem jár családi adókedvezmény, családi pótlék, anyasági támogatás, GYES, illetve babakötvény a külföldön született gyermek után annak a házaspárnak, amely többéves kiküldetését tölti egy Európai Unión kívüli országban? A kiküldetés ideje alatt továbbra is Magyarországon kapják a jövedelmüket, itt adóznak, fizetik a járulékokat, és az állandó lakcímük is itt van. A gyermeket honosították Magyarországon, rendelkezik magyar anyakönyvi kivonattal, lakcímkártyával, taj-számmal és adóazonosítóval is. Az édesanya igénybe vette a TGYÁS-t, és jelenleg GYED-en van.
10. cikk / 14 Osztrák állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló járulékai
Kérdés: Kell-e taj-t igényelnie, illetve be kell-e jelenteni, és kell-e valamilyen járulékot fizetni az után az osztrák nyugdíjas személy után, aki vezető tisztségviselőként munkát vállal Magyarországon, de a magyarországi tartózkodása a 183 napot nem haladja meg, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel sem? A munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is biztosított, amiről igazolást is tud bemutatni, és a kettős adózást kizáró illetőségigazolással is rendelkezik.
