Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb jövedelemként adókötelesnek minősül, utána a kifizetőt 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a) pont]. Ez alól kizárólag az a közösségi koordinációs szabályok hatálya alá tartozó személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség sem terheli, ellenben a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást meg kell utánuk fizetnie [Eho-tv. 3. § (1) bekezdés a) pont]. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.28. pont b) alpontjának rendelkezése alapján 2014. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatja egy gazdasági főiskola nappali tagozatos végzős hallgatóját a kötelező 6 hetes szakmai gyakorlat ideje alatt, akit nem jelentett be a T1041-es bejelentőn, és közterheket sem fizet a számára adott bér után, amelynek összege hetente a minimálbér 15 százaléka? A főiskolai hallgató tanulmányait támogatja az állam. Egy előadáson hallott információ szerint ez az eljárás helytelen. Valóban kötni kell hallgatói munkaszerződést ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben, vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.A hallgatói munkaszerződés tehát mindenképpen feltétele a hallgató szakmai gyakorlat alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Adószámos magánszemély megbízási díja

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy szakfordító, tolmács szakon tanuló, számlaképes magánszemély, aki az elvégzett munkákról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki?
Részlet a válaszából: […] ...biztosításikötelezettség nem állapítható meg, járulékfizetési kötelezettség sem merül fel.Ilyenkor azonban figyelemmel kell lenni az Eho-tv. 3. § (1) bekezdésére is,mely szerint abban az esetben, ha a kifizető az adóelőleg alapját képezőjövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […] ...érintett a születési éve és szolgálati ideje alapján már2008-ban jogosultságot szerzett előrehozott öregségi nyugdíjra. A jelenleghatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságát bármikorérvényesítheti, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartásba bejegyezni.Létezik egy másik felső határ is, mégpedig ahozzájárulás-fizetési felső határ, amelynek meghatározását az Eho-tv.-bentalálhatjuk meg. E szerint a magánszemély a meghatározott jövedelmei után 14százalékos mértékű egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyt abban az esetben, ha jogszabály által előírt vizsgáztatási feladatra megbízás keretében alkalmaznak a rendőrség állományába tartozó munkavállalókat? A bruttó megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha csak az szja-t és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonja le a díjból?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettségmégsem áll fenn, akkor az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendőjövedelem után a 27 százalékos ehót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szakképzési hozzájárulása

Kérdés:

Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után?

Részlet a válaszából: […] ...70. §) juttatások után a kifizetőnek kell 16 százalék szja-t (Szja-tv. 69. §) és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást [Eho-tv. 3. § ba) pont] fizetnie, a meghatározott 1,19-szeres adóalap után.A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Megállapodás szolgálati időre

Kérdés: Fizethető-e valamilyen módon a nyugdíjjárulék az után a személy után, akinek 2011. május 31-én megszűnik a munkaviszonya, és decemberben meg lenne a 40 éves szolgálati ideje, tehát el tudna menni nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő dolgozó – vélhetőleg – előrehozottöregségi nyugdíjra szerez jogosultságot, ha 2011 decemberéig megszerzi a 40 évszolgálati időt.Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzőenelőrehozott öregségi nyugdíjra az a 60. életévét betöltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Kutatási tanulmány díjának közterhei

Kérdés: Alkalmazhatja-e egy közhasznú alapítvány az Szja-tv. 1. mellékletének 3.1. pontját, azaz tekinthető-e adómentes kutatói ösztöndíjnak a kifizetendő juttatás abban az esetben, ha az alapítvány az alapszabályban rögzített közhasznú céljával összefüggésben mindenki számára elérhető pályázatot hirdet irodalomtörténeti kutatásokra, a beérkezett munkákat elbírálja, és a legjobbakat publikálja, illetve pénzzel is díjazza? Köthető-e kutatói ösztöndíjszerződés ebben az esetben? Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vett jövedelem (bevétel-költség hányad)után a kifizetőt 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli[Eho-tv. 3. § (1) bekezdésének aa) pontja]. Olvasói észrevétel(megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 186. számában – 2010.12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.
1
2
3
6