Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig biztosítottnak minősül.A Tbj-tv. 31. §-ának (1) bekezdése értelmében annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozóként kell megfizetnie legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Méltányosság örökölt tartozás esetén

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki édesapja halála után megörökölte a szülei vidéki családi házát, ami megoldást jelenthetett volna jelenlegi nehéz élethelyzetében, de ügyvédje információi szerint az örökség erejéig felelnie kell egyéni vállalkozóként elhunyt szülője adótartozásaiért? Az örökös egyedül neveli 2 kiskorú gyermekét, és folyamatosan halmozódó banki tartozása miatt hamarosan el kell hagynia a lakását, amelynek értéke nagyjából fedezni fogja a bank követelését, az elhunyt édesapa viszont nagy összegű adó- és járuléktartozást halmozott fel, amelyet megállapodás alapján havonta törlesztett. Az örökölt ingatlan egy kis faluban található, eladása szinte lehetetlen, az örökös semmilyen egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...válik adóssá, mert tőketartozást csak magánszemély kérelmező esetén lehet mérsékelni (elengedni). Felhívjuk a figyelmet, hogy ha az egyéni vállalkozóként működő édesapa tartozásai között magánszemélyektől levont adó és járulék is van, annak elengedése még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Szolgálati idő elismerése

Kérdés: Mit kell tennie a szolgálati idő elismerése érdekében annak a magánszemélynek, aki nyugdíjba szeretne menni, de az 1995. július 17-től 1997. december 22-ig tartó egyéni vállalkozói időszakát nem ismerik el szolgálati időnek, mert a határozat szerint tartozása van. A magánszemély rendelkezik egy határozattal, amely szerint a folyószámláján fennálló 1999. január 31-ig keletkezett 1983 forint egészségbiztosításijárulék-, 2628 forint nyugdíjjárulék- és 1671 forint késedelmipótlék-tartozását 1999. február 1-jével elengedik, és ez az időszak szolgálati időként figyelembe vehető. A későbbiekben túlfizetés címén 1999. szeptember 16-án 4531 forintot visszakapott.
Részlet a válaszából: […] ...állami adóhatóság az egyéni vállalkozók, illetőleg a Tbj-tv. 34. §-a alapján megállapodást kötött személyek (együtt: járulékfizetésre kötelezettek) 1999. január 1-je előtt vezetett járulék-folyószámla egyenlegéről 1999. július 31-ig értesítést adott ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Egyéni vállalkozó táppénze járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelensége időtartamára egy egyéni vállalkozó, akinek nagy összegű járuléktartozása van, illetve keletkezik táppénzmegtérítési kötelezettsége a tartozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...bevallott jövedelmet kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy annak közterhei megfizetésre kerültek-e.A kérdésben említett egyéni vállalkozónak – saját ellátása vonatkozásában – táppénz-visszafizetési kötelezettsége csak abban az esetben keletkezne, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Szolgálati idő elismerése járuléktartozás esetén

Kérdés: Akadálya lehet egy egyéni vállalkozó nő kedvezményes nyugdíjba vonulásának, hogy az utóbbi két évben jelentős adó- és járuléktartozást halmozott fel?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. 38. §-ának (2) bekezdése értelmében szolgálati időként nem lehet figyelembe venni az egyéni vállalkozói jogviszonynak azt az időtartamát, melyre vonatkozóan a vállalkozónak– 2011. december 31-éig nyugdíjjárulék- vagy nyugdíjbiztosításijárulék-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Szolgálati idő elismertetése

Kérdés: Befizethető utólag a járulék abban az esetben, ha egy 1992 óta 36 órás munkaviszony mellett dolgozó egyéni vállalkozó szolgálatiidő-megállapítási kérelmének elbírálása során kiderült, hogy a munkáltató 1994-1995 évekre vonatkozóan nem igazol 8 hónapot, tehát erre az időre a vállalkozó főfoglalkozásúvá válik? Van valamilyen más módja a szolgálati idő elismertetésének?
Részlet a válaszából: […] Szolgálati időként sajnos nem lehet figyelembe venni azt az időtartamot, melyre vonatkozóan az illetékes adóhatóság a vállalkozónak nyugdíjbiztosítási-, illetve nyugdíjjárulék-tartozást, elévült, illetve a behajthatatlanság miatt törölt járuléktartozást igazol....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Szolgálati idő megállapítása

Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
Részlet a válaszából: […] ...vélelmezni kell.) Nem lehet szolgálati időként figyelembe venni: – azt az időszakot, amely alatt a biztosítás szünetelt; – az egyéni vállalkozó jogviszonyának azt az időtartamát,amelyre 2011. december 31-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Egyéni vállalkozó önrevíziója

Kérdés: Egyéni vállalkozó (pályakezdő) 1999-ben, a vállalkozói igazolvány átvétele napján balesetet szenvedett, és 6 hónapon keresztül keresőképtelen volt. Mivel még sosem volt biztosított, így táppénzben sem részesülhetett. Erre az időszakra nem fizetett társadalombiztosítási járulékot. Terhelte-e a vállalkozót járulékfizetési kötelezettség a keresőképtelenség időszakára, és ha igen, van-e arra mód, hogy mentesüljön ez alól? Az akkori MEP-es jegyzőkönyv (APEH átadás miatt) lezárt időszakot képezett-e, lehet-e, kell-e önellenőrizni az 1999. évet?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos jogszabályok is egyaránt a táppénz folyósításához kötik azt a keresőképtelenségi időszakot, amely alatt mentesül az egyéni vállalkozó a minimális bér után kötelezően előírt járulékok fizetése alól. Sajnálatos módon a törvény eltérést nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.