146 cikk rendezése:
1. cikk / 146 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
2. cikk / 146 Találmányi díj járuléka
Kérdés: Kell járulékot vonni a munkaviszonyban álló dolgozó részére fizetett találmányi díjból? A munkavállaló a munkabérén felül, találmányidíj-szerződés alapján részesül a kifizetésben.
3. cikk / 146 Két közalkalmazotti jogviszony egyidejűleg
Kérdés:
Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?
4. cikk / 146 Külföldi személy nyugdíjjáruléka
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszaigényelje a befizetett járulékait, illetve annak a nyugdíjbiztosításra jutó részét az a kínai állampolgárságú személy, aki egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként több mint 10 évig a minimálbért jelentősen meghaladó összegű munkabér után fizette meg a közterheket, most azonban családi okok miatt véglegesen visszatér a hazájába, így Magyarországon nyugellátásra nem lesz jogosult? Alkalmazható ebben az esetben a Tny-tv. 78. §-ában foglalt szabályozás?
5. cikk / 146 Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
Kérdés:
Milyen feltételekkel tud elhelyezkedni egy gyermekét gondozó édesanya egy "kismama-szövetkezetben"? Mennyit kereshet, hogyan kell adóznia, mik a felelősségi szabályok?
6. cikk / 146 Tag jogviszonya
Kérdés: Elegendő a minimálbért fizetni munkabérként egy betéti társaság beltagja részére, aki heti 40 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői tevékenységet? Kötelező díjazást fizetni számára abban az esetben, ha szakképzettséget igénylő munkakörben személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, vagy ez történhet díjazás nélkül? Végezheti esetleg a munkát megbízási jogviszonyban? Amennyiben igen, milyen kötelezettségei keletkeznek?
7. cikk / 146 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
8. cikk / 146 Fogyatékossági támogatásban és rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló
Kérdés: Munkavállalás esetén le kell mondania valamelyik ellátásról annak a személynek, aki fogyatékossági támogatásban és rokkantsági járadékban is részesül? Abban az esetben, ha továbbra is folyósíthatóak az ellátások, le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a munkabérből, illetve a munkáltatónak meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót?
9. cikk / 146 Egyéni járulékok elmaradt munkabérből
Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
10. cikk / 146 Kiva alapjának meghatározása
Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?