Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, havalamely foglalkoztatóhoz fűződő fenti biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása) eléri a g) pontban említett összeget.A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, havalamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselője, a helyi (települési)önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatásúpolgármester biztosítási kötelezettség alá tartozik, amennyiben járulékalapot képezőjövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Járulékfizetési kötelezettség biztosítási kötelezettséggel nem rendelkező társasági tag esetében

Kérdés: Segítségüket kérjük a Tbj-tv. 10. § (2) bekezdés b) pontjának értelmezésében. Konkrétan mely esetekben állhat fenn a járulékfizetési kötelezettség fenti paragrafus alapján? Kell-e valamilyen járulékot fizetni az után a társasági tag után, aki a társaságnál semmilyen tevékenységet nem végez, de egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A felvetett probléma tisztázása érdekében egy kissé messzebbrőlkell elindulnunk. Mindenekelőtt arra kell válasz adnunk, hogy egy adott társasvállalkozás tagja mikor minősül társas vállalkozónak. A Tbj-tv. 4. § d) pontjaértelmében a– a betéti társaság bel- és kültagja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Végelszámoló biztosítási jogállása

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 7. számának 176. kérdésével kapcsolatban kérdezi olvasónk, hogy mi a helyzet a kft. esetében, ahol a társaság szintén végelszámolással kíván megszűnni, és a végelszámoló az egyik tulajdonos, aki korábban a társaság tevékenységében személyesen közreműködött. Helyes-e az az eljárás, hogy a tagsági jogviszonyában a továbbiakban nem vesz fel jövedelmet, de megállapodást köt a tb-vel a járulékok fizetésére? Ebben az esetben a megszűnni kívánó társaságot semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A Tbj-tv. 10. § (2) bekezdése kimondja, hogy a társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivői társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...szeptember 30. napja közötti időszakban a felperes havi díjazásban részesülő saját jogú nyugdíjas ügyvezető tagja utáni társadalombiztosítási kötelezettséget – munkaszerződés hiányában – 1998. június 16. napjától nem a gazdasági társaságokról szóló 1998...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Tiszteletdíj utáni százalékos eho

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a havi 1500 Ft-os tiszteletdíj után?
Részlet a válaszából: […] ...megelőző hónap első napján érvényben lévő minimális bér 30 százalékát.A fentiekben említett választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.