7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme
Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
2. cikk / 7 Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa
Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
3. cikk / 7 Osztrák állampolgárságú kültag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy betéti társaság osztrák állampolgárságú kültagja után annak érdekében, hogy Magyarországon jogosult legyen egészségbiztosítási ellátásra? Jelenleg maga után megfizeti a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert Ausztriában nem rendelkezik munkaviszonnyal. Mikor és hol kaphatja meg az E109, illetve az S072 számú nyomtatványokat?
4. cikk / 7 Közalkalmazott édesanya további jogviszonya
Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
5. cikk / 7 Nyugdíjkorhatárt elérő társasági tag járulékai
Kérdés: Milyen következménnyel jár a járulékfizetési kötelezettségre, illetve milyen hatással lesz a nyugdíj összegére az a tény, hogy egy betéti társaság egyik személyesen közreműködő tagja a nyugdíjkorhatárt betöltötte ugyan, de egyelőre nem vesz igénybe nyugdíjat?
6. cikk / 7 Többes jogviszonyú evás vállalkozó ehója
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 27 százalékos ehót egy evás vállalkozás tulajdonosának, aki havi 40 órában projektmenedzseri feladatokat végez a cégben, és ő látja el az ügyvezetői feladatokat is, de díjazásban nem részesül? Számolhat-e részmunkaidővel a vállalkozó abban az esetben, ha egy másik cégnél főfoglalkozású alkalmazott havi 89 500 forint díjazás ellenében?
7. cikk / 7 Nappali tagozatos társasági tag járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van egy társaság nappali tagozatos tanuló tagjának, ha vesz fel jövedelmet, illetve ha nem?