39 cikk rendezése:
1. cikk / 39 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 39 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
3. cikk / 39 CSED-jogosultság
Kérdés:
CSED-jogosultságot kizáró keresőtevékenységnek minősül, ha a biztosított munkavállaló munkaviszonya mellett társasházi számvizsgáló tag, és ezért a tevékenységért havi 13.450 forint tiszteletdíjban részesül? 2022. évben az ebből származó bevétel összesen 161.400 forint volt, mely az szja-bevallás nem önálló tevékenységből származó jövedelmek sorában szerepelt. A tiszteletdíj mértéke előreláthatólag a 2023-as évben nem fog változni.
4. cikk / 39 Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja
Kérdés:
Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
5. cikk / 39 Rehabilitációs ellátás
Kérdés: Megállapítható a rehabilitációs ellátás annak a személynek, aki nem végez munkát, de tiszteletdíjat kap egy gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagjaként?
6. cikk / 39 CSED lemondása keresőtevékenység miatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha a 2022. november hónapban született gyermekére tekintettel CSED-ben részesülő munkavállaló december 1-jétől visszamondja az ellátását, mert egy másik cégben vezető tisztségviselő, a CSED alatt pedig nem végezhet keresőtevékenységet? Vissza kell mondani ebben az esetben a szülési szabadságot, és fizetés nélküli szabadságot kell igényelni a gyermek gondozása miatt? Vezető tisztségviselőként meg kell fizetni a közterheket ebben az esetben, ha nem részesül semmilyen javadalmazásban? A kifizetőhelynél kell majd igényelnie a GYED-et, vagy a vezető tisztségviselői jogviszonyára tekintettel a kormányhivataltól? Milyen feltételekkel lesz jogosult a GYED-re?
7. cikk / 39 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett
Kérdés: Igénybe vehető a rehabilitációs ellátás, illetve a rokkantsági ellátás a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett?
8. cikk / 39 Betéti társaság végelszámolója II.
Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
9. cikk / 39 Ügyvezető rokkantsági ellátása
Kérdés: Elegendő, ha egy-egy, különböző napra fizetés nélküli szabadságot kér az igénylés érdekében egy kft. 2 tulajdonos-ügyvezetője, akik mindketten jogosulttá váltak rokkantsági ellátásra? Az ügyvezetők munkaviszonyban látják el a tevékenységüket, a fizetés nélküli szabadság bejelentésre kerül a 'T1041-es nyomtatványon, és ezáltal szünetel a biztosítás.
10. cikk / 39 Vezető tisztségviselő rokkantsági ellátása
Kérdés: Valóban megoldás lehet, ha egy betéti társaság ügyvezető beltagja munkaviszonyban végzi a tevékenységét, és néhány napra fizetés nélküli szabadságot igényel annak érdekében, hogy igénybe tudja venni a rokkantsági ellátást? Az érintett ügyvezető jelenleg táppénzen van, amelynek lejárta után igényelni szeretné az ellátást, ehhez azonban szükséges, hogy ne legyen keresőtevékenysége. Okozhat ez a megoldás esetleg később valamilyen problémát, tekintettel arra, hogy a bt. egyedüli ügyvezetőjéről van szó?
