Hallgatói munkaszerződés alapján kifizetett díjazás

Kérdés: Adómentes bevételnek minősül a gyakorlati képzés idejére megkötött hallgatói munkaszerződés alapján kifizetett hallgatói munkadíj? Biztosítottá válik a hallgató e szerződés alapján?
Részlet a válaszából: […] ...alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen hallgatói munkaszerződés alapján történő munkavégzésére nem terjed ki a biztosítási kötelezettség. Főszabály szerint a hallgatót a munkavégzése alapján díjazás illetheti meg. Azonban a 6 hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...és állapítható meg az ezzel összefüggő járulékfizetésikötelezettsége.Olvasói észrevétel(megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 195. számában – 2011.04.26.)Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 192. számában megjelent 3304. kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Tanulók nyári szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a közép-, illetve felsőoktatási képzésben részt vevő tanulók kötelező nyári szakmai gyakorlatával kapcsolatban? Kell-e adni valamilyen juttatást, be kell-e jelenteni az APEH-nak, illetve milyen közterheket kell megfizetni a foglalkoztatás után?
Részlet a válaszából: […] ...havi összege tizenöt százalékának megfelelőhallgatói munkadíjat köteles fizetni a gazdálkodó szervezet. Ezen juttatás után – biztosítási kötelezettség hiányában -járulékfizetési kötelezettség nincs. A kötelező minimum feletti részt 11százalékos eho...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

14 százalékos eho alapja

Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...után a14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást mindaddig meg kell fizetni,amíg a jövedelmet megszerző magánszemély biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv.19. § (1) bekezdése, 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Találmány eho-ja

Kérdés: Hány százalék eho-t kell fizetni a bejelentett (szabadalmaztatott) találmány esetén - kifizetőként az olyan feltaláló után, aki nem alkalmazott a cégnél, - illetve a munkaviszonyban álló dolgozó után? Milyen fizetési kötelezettsége van a feltalálónak?
Részlet a válaszából: […] ...szerintiösszevont adóalapba tartozó adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összegután, amennyiben nem kell utána társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ennek megfelelően a jelzett jövedelem kifizetőjét 11százalék eho terheli.Más a helyzet, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Alkalmi munkavállalók százalékos eho-ja

Kérdés: Kell-e százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetniük azoknak a román állampolgárságú munkavállalóknak, akiket alkalmi munkavállalói könyv alapján mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztat egy őstermelő?
Részlet a válaszából: […] ...a kis összegű kifizetések után akkor kell százalékos egészségügyihozzájárulást fizetni, ha a természetes személy a társadalombiztosításiszabályok szerint nem biztosított, vagy a külön törvény szerint nem minősülalkalmi munkavállalónak. Nos, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

4 százalékos eho felső határa

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
Részlet a válaszából: […] ...egymillió forintot meghaladó jövedelem után4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni mindaddig, amíga biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdése, valamint a Tbj-tv.39. § (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Kamatkedvezményből származó jövedelem közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a kft., amely a munkavállalóinak adott kedvezményes kölcsön után a jegybanki alapkamat felét kéri kamatként, és a jegybanki alapkamat + 5 százalék mértékű kamatkedvezményre megfizeti a 44 százalékos személyi jövedelemadót és a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnt, akkor a megszűnés napjára- állapítja meg, vallja és fizeti meg.A Tbj-tv. 4. § k. pontjának 1. pontjában atársadalombiztosításijárulék-köteles jövedelmek között nem szerepel akamatkedvezményből származó jövedelem. Ugyanakkor az Eho-tv. 3. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Társasház közös képviselőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen módon kaphat jövedelmet a társasház választott közös képviselője, akinek egyéb jövedelme nincs, és nem nyugdíjas? Állhat-e munkaviszonyban 50 000 forintos munkabérért, vagy megbízási jogviszonyban szintén 50 000 forintért, amiből 10 százalék a költséghányad? Milyen adókat, illetve járulékokat kell fizetni a kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...nincs lehetőség.A választott tisztségviselő számára kifizetett tiszteletdíj után akkor kell a társasháznak 18 százalékos nyugdíjbiztosítási és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizetnie, ha a számára kifizetett személyijövedelemadó-alap eléri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...kell vonni, valamint a munkáltatónak a három százalék munkaadói járulékot meg kell fizetnie. A járulékalap megállapításánál, a biztosítási jogviszonyra tekintettel kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.