5 talált cikk a százalékos eho , egyéb jövedelem , biztosítás kifejezésre

Kérdés: Milyen módon és milyen határidővel tudja bevallani és befizetni a magánszemélyt terhelő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást a munkavállaló a munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása esetén? A munkavállalónak ebben az esetben egyéb jövedelme keletkezik, amelyből a biztosító levonja a személyi jövedelemadót, de a százalékos ehót a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie.

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató kft. abban az esetben, ha a cégnél szakmai gyakorlatukat töltő főiskolai hallgatók részére a szerződésben meghatározott díjazást fizeti ki, amely után kizárólag a 27 százalékos ehót fizeti meg?

Kérdés: Valóban visszajár-e a munkáltató által 5 évig fizetett tagdíj-kiegészítés, és ha igen, milyen közteher-fizetési kötelezettségei keletkezhetnek ezzel kapcsolatban annak a nyugdíjas munkavállalónak, aki élt a lehetőséggel, és kezdeményezte a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépését?

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?