Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Átalányadózó őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Mi a szociálishozzájárulásiadó-alapja annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki egy őstermelők családi gazdaságának tagja, 2022 márciusában kezdte meg a tevékenységét nappali tagozatos hallgatói jogviszonya mellett, és a bevétele 10 millió forint volt? Milyen összeggel kell kalkulálnia 2023. év vonatkozásában, ha a tervezett bevétele hozzávetőlegesen 15 millió forint lesz, és közterhei elszámolására az átalányadózást választotta?

Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége alapvetően három tényezőtől függ: a bevétele összegétől, a választott adózási módtól, illetve a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségétől.A kérdésben említett őstermelőre kiterjed a biztosítás, hiszen más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Nyugdíjjárulék alóli mentesség

Kérdés: Valóban nem számít kiesett időnek a nyugdíjazás során az az időszak, amikor azért nem dolgozott valaki, mert a COVID-19-járvány miatt vesztette el az állását?
Részlet a válaszából: […] ...helyett a járulék-alapot képező jövedelem (például munkabér) után kizárólag 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett megfizetnie, de azt is legfeljebb az egészségügyi szolgáltatási járulék felső határáig, azaz havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Ellátások koraszülött gyermek esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki első gyermekének születését 2021. április 17-re várta, a szülési szabadság kiadását 2021. március 22-től kérte, de gyermeke koraszülöttként 2021. március 1-jén megszületett? A gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézményben gondozzák, az anya az újszülött gyermeke mellett van, és várhatóan 2021. május elején hagyhatják el az intézményt. A dolgozó 2017-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 8 órás munkaidőben.
Részlet a válaszából: […] ...díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED) és a gyermekápolási táppénz (GYÁP).Tekintettel arra, hogy az anya 2017-től rendelkezik biztosításban töltött idővel (kieső időről nincs tudomásunk), ezért az említett ellátásokra előírt jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 27.

Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...helyett a járulékalapot képező jövedelem (például munkabér) után kizárólag 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett megfizetnie, de azt is legfeljebb az egészségügyi szolgáltatási járulék felső határáig, havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Bértámogatás

Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni fejlesztési időre ugyancsak munkabérben részesül.Mivel a bértámogatás összege adó- és járulékmentes, így azt a társadalombiztosítási ellátások tekintetében nem lehet ellátási alapként figyelembe venni, viszont a csökkentett munkabér és a fejlesztési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...kell megvizsgálni. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság az Eb-tv. 29. §-ának (9) bekezdése értelmében a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj-tv. 16. §-a (1) bekezdésének a)-o) és s) pontjaiban meghatározott jogosultsági feltételnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Táppénz alapja, mértéke

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely abban az esetben, ha a minimálbér alapulvételével és 50 százalékos mértékben számfejtette annak a dolgozónak a táppénzeit, aki 2016. március 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, nyilatkozata szerint ezt megelőzően nem állt biztosításra kötelezett jogviszonyban, és keresőképtelen volt 2016. augusztus 1-7., szeptember 9-26. és november 2-27. között? A munkavállaló betegszabadságon volt 2016. április 20-27., június 24-29. és augusztus 1-3. között.
Részlet a válaszából: […] ...120 napi jövedelme sem, és a táppénzre való jogosultsága első napját, 2016. augusztus 3-át megelőzően nem rendelkezik 180 napi folyamatos biztosítási idővel, ezért a táppénze naptári napi alapját a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Kieső idő

Kérdés: Munkabérrel ellátatlanság szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, vagy az általánostól eltérően, a szombat és a vasárnap akár beosztása szerinti munkanap is lehet? Hogyan kell bejelenteni a 1608-as bevallásban a munkabérrel ellátatlan kieső időszakot abban az esetben, ha egy általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló igazolatlan távolléten van 2016. július 1-jén és július 4-én? A július 1-jét és július 4-ét, tehát a beosztása szerinti munkanapokat kell jelenteni 46-os kóddal, mint kieső időt, vagy egybefüggő 4 naptári napot kell közölni? Hogyan kell eljárni, ha ugyanez a munkavállaló 2016. július 4-től 2016. július 8-ig fizetés nélküli szabadságot kért?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a bérrel való ellátatlanságnak, kieső (tehát nem biztosítási) idő szempontjából van jelentősége, amit a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás vonatkozásában használ fel az adóhatóság. A '08-as bevallás erre vonatkozó adatának meg kell egyeznie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Számítási időszakon kívül eső osztószámcsökkentő napok

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a táppénzalap megállapítása során az osztószámcsökkentő napokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. április 14-től keresőképtelen, a betegszabadságát kimerítette egy korábbi keresőképtelenség alkalmából, és 2007. december 19-től folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik? Az irányadó időszak a 2014. január 1-jétől 2015. január 31-ig tartó időszak, ezen belül a számítási időszak 2014. június 19-től 2015. január 31-ig 227 naptári nap, a kieső idő az irányadó időszakon belül 47 nap, melyből 8 nap (2014. június 1-jétől június 8-ig) a számítási időszakon kívülre esik.
Részlet a válaszából: […] ...eső időszakban rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, és 180 napnyi – az Eb-tv. 48/A. §-ának (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a 120 napi jövedelem alapján kell kiszámítani.Az irányadó időszakot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.
1
2
3
4