39 cikk rendezése:
1. cikk / 39 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Kérdés:
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
2. cikk / 39 Brit állampolgárságú munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a brit állampolgár munkavállaló, aki 2022. március hónap óta dolgozik a jelenlegi munkáltatójánál, előtte Angliában dolgozott, rendelkezik tajszámmal és magyar lakcímmel (a felesége magyar), és a beteg-szabadságát már kimerítette? Abban az esetben, ha fennáll a jogosultság, hány százalékos táppénzre számíthat? Milyen igazoló dokumentumot kell kérni?
3. cikk / 39 Családi pótlék ukrán menekültek részére
Kérdés: Jogosult lesz Magyarországon családi pótlékra az a kétgyermekes ukrán család, amely az Ukrajnában zajló harcok miatt menekültként érkezett az országba? A család magyar állampolgársággal még nem rendelkezik.
4. cikk / 39 Társadalombiztosítási megállapodások
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak 2022-ben a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos megállapodáskötés díjaira?
5. cikk / 39 Angol állampolgár CSOK-igénylése
Kérdés: Tajkártyát vagy Európai Egészségbiztosítási Kártyát kell igényelnie annak az angol állampolgárnak, aki 2020. július 13-tól rendelkezik magyar lakcímmel, kiküldöttként A1 igazolása van 2021. január 1-jétől 2022. december 31-ig, és igényelni szeretné a CSOK-ot?
6. cikk / 39 Francia állampolgár munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell tajszámot igényelni egy francia állampolgár foglalkoztatása esetén, illetve milyen engedélyeket kell beszereznie a foglalkoztatónak? Mire kell figyelni a külföldi állampolgár foglalkoztatása esetén? Másként kell eljárni abban az esetben, ha az érintett már dolgozott Magyarországon, és rendelkezik tajszámmal is?
7. cikk / 39 Szerb állampolgárságú szülő családi pótléka
Kérdés: Jogosult lehet családi pótlékra a szerb állampolgárságú édesanya abban az esetben, ha négy gyermekével már több éve Magyarországon él? A gyermekek után korábban az anya házastársa kapta az ellátást, de ő elköltözött a családtól. A gyermekek közül a legkisebb közös gyermek, aki magyar állampolgár.
8. cikk / 39 Horvát állampolgár családi pótléka
Kérdés: Jogosult lehet családi pótlékra egy horvát állampolgár abban az esetben, ha Magyar-országon dolgozik?
9. cikk / 39 Ellátások külföldi állampolgárságú gyermek után
Kérdés: Folyósíthatja a GYED-et a magyar kifizetőhely abban az esetben, ha a munkavállalója Szlovákiában szült, a gyermek szlovák állampolgár, Magyarországon anyakönyvi kivonata, tajszáma nincs, és várhatóan nem is lesz, mert az édesanya nem kívánja igényelni? A munkavállaló külföldön élő magyar állampolgár, nyilatkozata alapján életvitelszerűen ott tartózkodik, a férje szlovák állampolgár, a gyermek szlovák anyakönyvi kivonattal és szlovák EU-kártyával rendelkezik, magyarországi lakcíme nincs. A munkavállaló a folyósításhoz szükséges biztosítási idővel és bérrel rendelkezik.
10. cikk / 39 Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók
Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.