7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
2. cikk / 7 Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ehója
Kérdés: Milyen jogszabály irányadó arra nézve, hogy mit tekintünk a bérbeadás szempontjából lakott ingatlannak? Mentesül-e a 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség alól az a cég, amely kereskedelmi üzlet céljára bérbe adja ingatlana egy részét, aminek egy részében a tulajdonos lakik? Ebben az esetben az ingatlan címe a döntő?
3. cikk / 7 Szakmai gyakorlaton lévő külföldi egyetemi hallgatók jogállása
Kérdés: Milyen adózási és járulékfizetési kötelezettség terheli a 4-6 hetes magyarországi szakmai gyakorlaton lévő francia vagy német egyetemi hallgatókat? A szakmai gyakorlat 2006 nyarán valósulna meg. Van-e bejelentési kötelezettség velük kapcsolatban? Mennyiben befolyásolja helyzetüket a két országgal fennálló kettős adóztatást elkerülő egyezmény?
4. cikk / 7 Versenybírók járulékai
Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
5. cikk / 7 EMMA: segítő családtag bejelentése
Kérdés: Be kell-e jelenteni az EMMA-ba a segítő családtagot, illetve kell-e vele munkaszerződést kötni? Ha nem kell bejelenteni, hogyan kell utána a 11 százalékos eho-t megfizetni?
6. cikk / 7 "Sikerdíj" közterhei
Kérdés: Egy kft. egy magánszeméllyel "sikerdíjas" megbízási szerződést köt 5 évre. A díj is ekkor, 5 év múlva lesz esedékes, feltéve hogy teljesülnek a szerződésben vállaltak. Ellenkező esetben díjazásra nem kerül sor. A társadalombiztosítási jogviszony visszamenőleg lesz érvényben 5 évre, vagy csak abban a hónapban, amikor a kifizetés megtörténik? Ha visszamenőleg lesz érvényben, hogyan kell bejelenteni ezt, milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettségek terhelik, azok mikor esedékesek? Beleszámít-e a biztosított nyugdíjidőszakába a fenti 5 éves időszak?
7. cikk / 7 Elmaradt járulékbevallás pótlása
Kérdés: Milyen nyomtatványokon, bevallásokban teljesíthető a két ország között megkötött szociális egyezmény hatálybalépését követően elmaradt járulékbejelentési és -fizetési kötelezettség utólagos – korábbi évekre vonatkozó – teljes körű rendezése?
