Szolgálati idő I.

Kérdés: Melyik időszakok fognak beszámítani a nyugdíjalapba annak a személynek az esetében, aki 1976. szeptember 1-jétől 1979. júliusig ipari tanuló volt, 1979. augusztus 1-jétől 2001. január 31-ig munkaviszonyban állt, 2001. október 31-ig munkanélküli-segélyt kapott, majd rehabilitált volt 2011-től 2013-ig, amely időszak alatt 4 órás munkaviszonyban állt 2012. december 5-től 2013. február 3-ig? Az érintettet ezt követően ismét leszázalékolták.
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet szolgálati, illetve jogosultsági időként számításba venni. Erre még akkor sincs mód, ha a jogosult a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása alatt foglalkoztatott volt, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...átlagát kell a rokkantsági, balesetirokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnésének vizsgálata során figyelembevenni. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság tehát nemszűnik meg, ha a keresőtevékenység egymást követően hat hónapon át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni 2005-2007. évben egy rendszeres szociális járadékban részesülő, heti 20 órában foglalkoztatott alkalmazottól?
Részlet a válaszából: […] ...nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetköziegyezmény alkalmazásával meghatározott saját jogú öregségi, rokkantsági,baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. A saját jogú nyugdíjjal azonoselbírálás alá esik a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem éri el az 50 százalékot,– az ország területét állandó letelepedés szándékávalelhagyta,– öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjravált jogosulttá.A keresőtevékenység korlátozásáról a jogszabály 26. §-arendelkezik, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 25. §-a alapján nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet, ugyanakkor kizárólag baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra szerez jogosultságot, vagy csak a saját jogú nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.