Munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozók juttatásai

Kérdés: Portás-biztonsági őröket foglalkoztat egy cég havi munkaidőkeretben, napi 8 óra figyelembevételével (pl. 22 munkanap x 8 óra = 176 óra munkaidőkeret). A műszakbeosztás 12 és 24 órás műszakokban történik. Ha egy dolgozó a fizetett ünnepnapon a beosztása szerint nem dolgozik, kell-e ünnepet számfejteni, illetve ha a fizetett ünnepen dolgozik, jár-e erre az időre külön műszakpótlék? Ha a beosztása szerint a ledolgozott munkaideje nem éri el a megállapított havi munkaidőkeret mértékét, az így kiesett időre kell-e pl. állásidőt elszámolni, illetve, ha többet dolgozik a megállapított munkaidőkeretnél, kell-e túlórát elszámolni? A fizetett szabadságokat hogyan kell részükre kiadni? (Mely napokra és milyen óraszámmal?) A betegszabadságot milyen napokra és milyen óraszámmal kell számfejteni (8 órával kell számolni, vagy a beosztása szerinti 12, ill. 24 órával)? Táppénz esetén minden naptári napra kaphat táppénzt?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkáltató működési körében felmerült okbólnem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyialapbére illeti meg.Az Mt. 126. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák arendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírásokat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Műszakpótlék érvényesítése GYES-ről visszatérő dolgozó szabadságának kiadásakor

Kérdés: Szabadság idejére távolléti díjat kell fizetni. Az Mt. 151/A. § 3/c pontja alapján folyamatos munkarendben foglalkoztatott dolgozók részére műszakpótlék címén plusz 20 százalék is jár. Az ún. "GYES szabadság" kiadásakor kell-e fizetni az idézett 20 százalékos kiegészítést, hiszen a vonatkozási időszakban nem volt munkavégzési kötelezettsége, tehát műszakpótlék-kiesése sem keletkezik a dolgozónak ezen szabadság alatt?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése értelmében, ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótlékai, valamint a (4) bekezdés szerinti – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Éjszakai portások munkarendje

Kérdés: Megszakítás nélkülinek vagy készenléti jellegűnek minősül-e azoknak az éjszakai portásoknak a munkarendje, akik egy naponta 6.00 óra és 22.00 óra között üzemelő művelődési házban állandó éjszakásként 18.00 óra és 6.00 óra között látják el szolgálatukat, heti váltásban hétfőtől vasárnapig, a következő héten pedig pihennek? A portások tényleges intézkedése csak esemény kapcsán szükséges. A dolgozók a személyi alapbérükön felül 7,5 százalékos délutáni és 15 százalékos éjszakai pótlékot is kapnak.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés d) pontja értelmében éjszakai munka: a 22.00 és 06.00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.Az Mt. 117. § (1) bekezdés f) pontja értelmében délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján a 14.00 és 22.00 óra közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] ...sor.Az Mt. 142. §-a értelmében a munkavállalót – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.A Legfelsőbb Bíróság MK 83. sz. állásfoglalása értelmében személyi alapbér:a) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Éjszakai munkavégzés díjazása

Kérdés: Jár-e a 15 százalékos bérpótlék a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalónak az éjszakai műszak után járó 30+10 százalék műszakpótlékon felül?
Részlet a válaszából: […] ...a bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Távolléti díj

Kérdés: Az Mt. 137. § (1), (3) bekezdése alapján a 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár. Beletartozik-e a távolléti díjba az alapbéren kívül az évek óta rendszeresen kapott mozgó bér, délutános műszakpótlék, túlmunkadíj? Ha igen, számfejtheti-e egy munkáltató csak az alapbér alapján a betegszabadságra járó keresetet azzal az indoklással, hogy a különféle rendszeres pótlékokkal azért nem számol, mert azok a munkaszerződésben nincsenek rögzítve?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazzák. A munkavállaló távolléti díja számításának alapjául szolgáló bérelemek: a távollét időszakában érvényes személyi alapbér, a rendszeres bérpótlékok, rendkívüli munkavégzés miatt ún. kiegészítő pótlék.A távolléti díj kiszámításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a (4) bekezdés szerinti – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Munkanapok számítása

Kérdés: Az egy napra jutó távolléti díj számításánál a tárgyhó munkanapjainak számát kell figyelembe venni [Mt. 151/A § (5) bekezdés a) pont]. A munkanapok számának megállapításánál a tárgyhóban lévő munkaszüneti napot is be kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] ...megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni.A munkaszüneti napon a munkavállalónak általában nem kell munkát végeznie, és az emiatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Éjszakai pótlék

Kérdés: Egy fuvarozócég gépkocsivezetőinek a munkaideje a fuvaroktól függően alakul. Általában éjszaka 2, illetve 4 órakor kezdik el az autó áruval való megpakolását, és ezután indulnak útnak a szállítmánnyal. A műszakot az út hosszától függően napközben fejezik be. Megilleti-e a dolgozókat a 15 százalékos éjszakai pótlék, illetve a 30 százalékos műszakpótlék, s ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződésben rendelkeznek a bérpótlékról is, mindig egyértelműen meg kell határozni, hogy mennyi a munkavállaló személyi alapbére, és külön nevesíteni kell a bérpótlék mértékét vagy összegét, tekintettel arra, hogy a bérpótlék számításának alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Szabadságmegváltás szabályai

Kérdés: Melyek a szabadságmegváltás szabályai? Meddig kell a munkavállalót állományban számon tartani?
Részlet a válaszából: […] ...egyezik meg.Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, ennek összege a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
2
3