Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] Valóban, az esetek többségében nincs jelentősége annak, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem biztosítási kötelezettségből származó jogviszony alapján került-e kifizetésre vagy sem. Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Külföldi állampolgárok részére fizetett tiszteletdíj

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy költségvetési szervnek, amely 2023. év őszétől EU-s és harmadik országbeli (angol, amerikai, svájci, szingapúri, maláj stb.) állampolgárságú, kutatási területeken elismert külföldi szakembereket kért fel – tiszteletdíjas jogviszonyban – tanácsadásra, ajánlások megfogalmazására? A szakemberek magánszemélyként végzik a tevékenységet a saját országukban, amelyért évi két alkalommal összesen évi bruttó 5000 euró tiszteletdíjban részesülnek. Kell adóazonosítót, illetve tajszámot igényelni ebben az esetben? Az érintettek magyarországi kifizetőtől még nem részesültek kifizetésben.
Részlet a válaszából: […] ...az illetőség szerinti országban adóköteles a jövedelem.Ha a megszerzett jövedelem Magyarországon nem adóköteles, akkor a kifizetőnek adóelőleget a kifizetésből nem kell levonnia, feltéve, hogy a magánszemély igazolja a külföldi illetőségét (Szja-tv. 7. melléklet 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, akkor kiterjed rá a biztosítás. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő, vagy ennek híján a szerződés szerinti jövedelem minősül.Ezt megerősíti a Tbj-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Jogosultság CSED-re és GYED-re külföldi előzetes biztosítási idő esetén

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a biztosított, aki 2018. január 2-től egy egyéni vállalkozónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, ezt megelőzően pedig külföldön (Angliában) dolgozott? A munkavállaló havi bruttó alapbére jelenleg 250 000 forint, és várhatóan 2018. május 2-től igényelné a CSED-et.
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés szerinti jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem a 2018. január 2-től február 28-ig terjedő időtartamra az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelem naptári napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Külföldi pénznemben kapott munkabér

Kérdés: Milyen árfolyammal kell átszámítani egy Dániában is dolgozó munkavállaló dán koronában megadott munkabérét? A munkavállalót magyar munkaszerződéssel alkalmazzák, Magyarországon végzi a munkát (otthonról), és havi egy hetet fog Dániában tölteni. A dolgozó minden költségét a dán foglalkoztató állja.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben a magyar jog hatálya alá tartozó munkavállalóról van szó, aki után idehaza kell megfizetni a járulékokat, amelyek alapja az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem.Ezt azért fontos leszögeznünk, mert a Tbj-tv. R. 16. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Tagi jövedelem kifizetése devizában

Kérdés: Kifizethető devizában a tagi jövedelem? Ha igen, milyen árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...az említett jogszabályi hely (2) bekezdése értelmében, ha a külföldi pénznemben keletkezett bevételből az Szja-tv. szerinti adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem képezi a járulékalapot (és a tagi jövedelem ebbe a körbe tartozik), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem, a különadózó jövedelmek közül pedig a béren kívüli juttatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben az érintett személy tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme – azaz a költséghányaddal csökkentett, személyijövedelemadóelőleg-alapot képező jövedelme – eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, azaz 2015. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Nyugdíjas kft.-tag részére fizetett napidíj közterhei

Kérdés: Milyen adót, illetve járulékot kell fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha az egyik személyesen közreműködő öregségi nyugdíjas tagja részére 50 euró napidíjat fizetnek ki a tevékenységgel összefüggő külföldi utazásokra tekintettel? Milyen közterheket kell levonni a tagtól? A személyes közre­működés ellenértékének elszámolása a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...esetében a napidíj személyijövedelemadó-köteles része személyes közreműködési kötelezettségére tekintettel kapott Szja-tv. szerinti adóelőleg-alapot képező jövedelemnek, illetve – a Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 1. alpontja értelmében – járulék­alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...e) pont] a magánszemély adóköteles bevételének számít, melynek egésze jövedelem. Utána a kifizetőt a 16 százalékos személyijövedelemadóelőleg-levonási kötelezettségen túl – biztosítási kötelezettség keletkezése esetén – a 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.
1
2
3