Betéti társaság végelszámolója II.

Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
Részlet a válaszából: […] Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja kimondja, hogy nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A 297/2022. Korm. rendelet azonban lehetővé teszi, hogy ha a legfeljebb 2022. augusztus 31-éig kisadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló

Kérdés: Továbbra is fennáll a biztosítási jog-viszonya a munkavállalónak az alábbi esetben? A munkaviszonyban álló dolgozó 2022. február 15-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, öregségi nyugdíj megállapítására igényét benyújtotta, munkaviszonyát fenntartotta. 1991. ja-nuár 1-jétől III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, majd 2013. január 1-jétől új komplex szakvélemény alapján rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, melyet a mai napig kap folyamatosan. Kiszámított öregségi nyugdíja jóval kevesebb, mint a már folyósított rokkantsági ellátás, ezért ez utóbbit választotta. Továbbra is vonni kell tőle a társadalombiztosítási járulékot ebben az esetben? Befolyásolja a biztosítási és közteherfizetési kötelezettséget, ha a munkavállaló özvegyi nyugdíjban is részesül a rokkantsági ellátás mellett? Érvényesítheti utána a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személyek akkor esnek biztosítási kötelezettség alá, ha nem minősülnek kiegészítő tevékenységűnek.A Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja alapján kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – többek között – a munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Egyéni vállalkozás működtetése szülési szabadság ideje alatt

Kérdés: Főfoglalkozásúként meg kell fizetnie a havi 50 ezer forint összegű tételes adót egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó, vállalkozását heti 40 órás munkaviszonya mellett működtető egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha szülésére tekintettel a munkaviszonyában kiveszi az Mt. szerinti szülési szabadságot, de lemond a CSED-ről, mert a vállalkozása annyira jól megy, hogy jobban megéri neki személyesen abban dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében nem minősül főállásúnak az a kisadózó, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. A heti 36 órás foglalkoztatás a szülési szabadság tartama alatt nem áll fenn, így – feltéve, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Kisadózó egyéni vállalkozó tiszteletdíja

Kérdés: Továbbra is főállású kisadózóként kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, akit polgármesterré választottak, és a havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, vagy csak a havi 25 ezer forintos tételes adó terheli?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja értelmében a kisadózó akkor minősül nem főállásúnak, haa) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válasz érdekében elsődlegesen azt kell tisztáznunk, hogy a december hónaptól őstermelővé váló személy ezen jogviszonya alapján biztosított lesz-e, vagy sem.A mezőgazdasági őstermelőre akkor terjed ki a biztosítás, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Rehabilitációs ellátásban részesülő utazási utalványa

Kérdés: Jogosult a kedvezményes utazásra jogosító utalványra egy 60. életévét betöltött, rehabilitációs ellátásban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] Az "Ellátottak utazási utalványá"-ra az utalvány kiküldésének évében a 65. életévüket be nem töltött személyek közüla) a saját jogú nyugellátásban, valamint azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesülő személyek (öregségi nyugdíj; a Magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Kisadózó vállalkozó jogállásának elbírálása

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a kisadózó vállalkozónak a jogállását, aki eddig nem minősült főállásúnak, és a hónap közepén megszűnik a munka­viszonya, de a hó végéig még táppénzben részesül? Fizetheti erre a hónapra a 25 000 forintos tételes adót, vagy már az 50 000 forintot kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt problémára a Kata-tv. 2. §-ának 8. pontjában találjuk meg a választ.Az említett jogszabályi hely szerint a bejelentett kis­adózó akkor nem minősül főállásúnak, amennyiben a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételeknek:– legalább heti 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Nappali tagozatos egyetemi hallgató kisadózó

Kérdés: Főállású kisadózónak minősül egy kata hatálya alá tartozó betéti társaság nappali tagozatos egyetemi hallgató tagja, vagy elegendő megfizetni utána a havi 25 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja szerint a kisadózót akkor nem kell főállásúnak tekinteni, ha- legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Kisadózás több vállalkozás esetén

Kérdés: Bejelentkezhet főállásúnak nem minősülő kisadózóként egy betéti társaság tagja, aki egy másik bt. beltagjaként 2013. január 1-jétől megfizeti a főállású kisadózók számára előírt havi 50 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] A 2012. évi CXLVII. tv. 8. §-a alapján a kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után pedig havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. A törvény 2. §-ának 8. pontjába foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.