9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Mesterképzésben részt vevő gyermek
Kérdés: Beszámítható a kisebb gyermek után folyósítandó családi pótlék összegébe a mesterképzésben részt vevő nagyobb gyermek?
2. cikk / 9 Levelező tagozatos egyetemi hallgató egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére egy egyetemi hallgató, aki a második félévet levelező tagozaton folytatja?
3. cikk / 9 Figyelembe vehető gyermek
Kérdés: Érdemes keresettel élnie a határozat ellen a szülőnek abban az esetben, ha a családtámogatási osztálytól kapott egy elutasító és visszafizetésre kötelező határozatot azzal az indoklással, hogy a nagyobbik, jelenleg passzív hallgatói státuszban lévő egyetemista gyermeke nem vehető figyelembe a családi pótlék összegének megállapítása során, mert nem vesz részt a képzésben? A szülő a kisebbik, középiskolás gyermeke után jogosult a családi pótlékra, és így a családi kedvezményre is, amelynek magasabb összegétől nem szeretne elesni.
4. cikk / 9 Nappali tagozatos egyetemi hallgató alkalmazása
Kérdés: Alkalmazható teljes munkaidőben egy nappali tagozatos egyetemi hallgató? Vonatkozik-e rá valamilyen speciális járulékfizetési szabály?
5. cikk / 9 Kisadózó egyetemi hallgató
Kérdés: Meddig nem minősül főfoglalkozásúnak a kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2019 júniusában kézhez kapta a diplomáját egyetemi alapképzésen, és 2019 szeptemberétől mesterképzésen folytatja tovább a tanulmányait? Meg kell fizetni a főfoglalkozású kisadózók 50 ezer forintos tételes adóját a nyári hónapokra ebben az esetben?
6. cikk / 9 Árvaellátás
Kérdés: Milyen feltételekkel kaphatja az árvaellátást a gyermek a nyári szünetben, ha 2019 júniusában érettségi vizsgát tett, szeptembertől pedig felsőfokú oktatási intézményben tanul tovább? Változik a helyzet, ha az egyetemi tanulmányokat külföldön folytatja? Jogosult lesz az ellátásra a gyermek abban az esetben, ha középiskolai tanulmányait magántanulóként folytatja?
7. cikk / 9 Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése hallgatói jogviszony megszűnése után
Kérdés: Mikortól köteles egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a volt hallgató a hallgatói jogviszony megszűnése után abban az esetben, ha az egyetemi tanulmányai alatt nem érvényesíttette a diákigazolványát? Van valamilyen eltérés azokra a hallgatókra vonatkozóan, akik érvényes diákigazolvánnyal rendelkeztek?
8. cikk / 9 Nappali tagozatos hallgatók hallgatói jogviszonyának szünetelése
Kérdés: Valóban született olyan törvénymódosítás, amely alapján mentesülnek a biztosítási kötelezettség alól a szövetkezetben végzett munkájuk tekintetében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos hallgatói a hallgatói jogviszony szünetelése alatt? Amennyiben igen, akkor ez a változás érinti az egyetem mellett társas vállalkozói tevékenységet folytató tag járulékfizetési kötelezettségét is?
9. cikk / 9 Gyakorlati képzés tanulói jogviszony megszűnése esetén
Kérdés: Milyen időponttól van bejelentési kötelezettsége a társaságnak az adóhatósághoz abban az esetben, ha a szakképző iskola, az agrárkamara és a cég között 2014. július 1-jétől 2015. június 30-ig terjedő időre létrejött tanulószerződés alapján egy 1997-ben született diák 2014. július hónapban még letöltötte a munkanapokat, azóta viszont nem jelent meg a gyakorlati képzés helyén? Mikor kell kijelenteni a tanulót, illetve az igazolatlan távollét miatt szüneteltethető-e a biztosítási jogviszony abban az esetben, ha a szakképző iskola közölte, hogy a tanuló jogviszonya 2014. augusztus 29-én megszűnt, és kérte a tanulószerződés megszüntetését, az agrárkamara azonban ezt nem fogadta el arra hivatkozva, hogy a cégnek még 30 napig foglalkoztatási kötelezettsége van?
