17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 17 CSED lemondása keresőtevékenység miatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha a 2022. november hónapban született gyermekére tekintettel CSED-ben részesülő munkavállaló december 1-jétől visszamondja az ellátását, mert egy másik cégben vezető tisztségviselő, a CSED alatt pedig nem végezhet keresőtevékenységet? Vissza kell mondani ebben az esetben a szülési szabadságot, és fizetés nélküli szabadságot kell igényelni a gyermek gondozása miatt? Vezető tisztségviselőként meg kell fizetni a közterheket ebben az esetben, ha nem részesül semmilyen javadalmazásban? A kifizetőhelynél kell majd igényelnie a GYED-et, vagy a vezető tisztségviselői jogviszonyára tekintettel a kormányhivataltól? Milyen feltételekkel lesz jogosult a GYED-re?
3. cikk / 17 Vezető tisztségviselő rokkantsági ellátása
Kérdés: Valóban megoldás lehet, ha egy betéti társaság ügyvezető beltagja munkaviszonyban végzi a tevékenységét, és néhány napra fizetés nélküli szabadságot igényel annak érdekében, hogy igénybe tudja venni a rokkantsági ellátást? Az érintett ügyvezető jelenleg táppénzen van, amelynek lejárta után igényelni szeretné az ellátást, ehhez azonban szükséges, hogy ne legyen keresőtevékenysége. Okozhat ez a megoldás esetleg később valamilyen problémát, tekintettel arra, hogy a bt. egyedüli ügyvezetőjéről van szó?
4. cikk / 17 Egyszemélyes kft.
Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
5. cikk / 17 Tagi kölcsön kamatának közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagjai tagi kölcsönt nyújtanak a vállalkozásnak 5 éves futamidőre, amely után negyedéves rendszerességgel történik meg a kamatok fizetése?
6. cikk / 17 Adatvédelmi előírások a könyvelő, bérszámfejtő cégeknél
Kérdés: Milyen módon érinti a GDPR bevezetése a könyveléssel, bérszámfejtéssel foglalkozó vállalkozásokat? Milyen intézkedéseket kell megtenniük ezeknek a cégeknek annak érdekében, hogy megfeleljenek az adatvédelmi előírásoknak?
7. cikk / 17 Kft. GYED-en lévő ügyvezetője
Kérdés: Kell-e jövedelmet kivennie, illetve járulékot fizetnie egy kétszemélyes kft. ügyvezetőjének, aki nem tagja a társaságnak, rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, de jelenleg GYED-en van?
8. cikk / 17 1955-ben született egyéni vállalkozó öregségi nyugdíja
Kérdés: Mikor mehet el öregségi nyugdíjba egy 1955-ben született egyéni vállalkozó, akinek 50 százalékos egészségkárosodása van? Jelenleg a vállalkozása miatt nem részesülhet ellátásban.
9. cikk / 17 GYES-en, GYET-en lévő ügyvezető járulékai
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a GYES-en, GYET-en lévő ügyvezető után abban az esetben, ha semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében? Változik a helyzet akkor, ha a társaságnak két ügyvezetője van, mindketten önálló cégjegyzési joggal rendelkeznek, és a másik látja el az ügyvezetői teendőket?
10. cikk / 17 Többes jogviszonyú ügyvezető közterhei
Kérdés: Melyik cégben és milyen összegű járulékokat kell megfizetnie annak a személynek, aki egy kft.-ben 36 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, további két kft.-ben ügyvezető, valamint egy betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja? Ügyvezetésen kívül személyesen egyik cégben sem közreműködő. Jövedelmet csak a munkaviszonya alapján vesz fel, a többi cégben nem. Hogyan változik a kötelezettsége, ha valamelyik cégben személyesen is közreműködik?
