18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
2. cikk / 18 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója
Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
3. cikk / 18 Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
Kérdés:
Milyen feltételekkel tud elhelyezkedni egy gyermekét gondozó édesanya egy "kismama-szövetkezetben"? Mennyit kereshet, hogyan kell adóznia, mik a felelősségi szabályok?
4. cikk / 18 Háztartási munka
Kérdés: Végezhető háztartási munka keretében egy gyermek napi szintű tanítása abban az esetben, ha a tanár saját háztartásában történik a tevékenység? A gyermek a nyári szünetben mindennap napi 8 órát tölt a tanárnál, amit nemcsak tanulással töltenek, hanem egyéb tevékenységeket is végeznek, és ott történik a gyermek étkeztetése is. A család napi szinten foglalkoztat egy házvezetőnőt is, aki ellátja a ház takarítását, valamint főz is a családra. Megfelel az ő foglalkoztatása a háztartási munkára vonatkozó szabályoknak, vagy más jogviszonyban kell alkalmazni?
5. cikk / 18 Izraeli állampolgárságú ügyvezető-tulajdonos
Kérdés: Keletkezik biztosítási kötelezettsége egy most alapított egyszemélyes magyarországi kft. ügyvezető-tulajdonosának abban az esetben, ha izraeli állampolgár, és csak esetenként néhány napig intézi a cég ügyeit a helyszínen, egyébként nem tartózkodik Magyarországon, és még átmenetileg sem kíván itt letelepedni? A cég számítástechnikai programfejlesztéssel foglalkozik, az ügyvezető pedig heti 20 órás munkaviszonyban, jellemzően távmunkában látja el a feladatait. Az érintett a NAV-tól az adóazonosító jelét megkapta, az illetékes kormányhivatalnál viszont azt a tájékoztatást adták, hogy tajszámot csak letelepedési engedély és állandó lakcím birtokában igényelhet. Valóban nem kaphat tajszámot a munkaviszonyban álló tulajdonos? Fizethet munkabért a cég az ügyvezető számára, vagy ez csak magyarországi munkavégzés esetén lenne megoldható?
6. cikk / 18 Keresőképtelenség szolgálati viszony felfüggesztése alatt
Kérdés: Milyen ellátásra válhat jogosulttá az a munkavállaló, akinek a szolgálati viszonyában bekövetkezett felfüggesztés alatt a foglalkoztatója 100 százalékban visszatartotta az illetményét, és időközben keresőképtelenné vált?
7. cikk / 18 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
8. cikk / 18 GYED-en lévő édesanya egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy GYED-en lévő édesanya? Mi a minimálisan, illetve a maximálisan adható bér összege? Van az érintettnek bejelentési kötelezettsége a NEAK felé, illetve jogosult lesz továbbra is az ellátásra, vagy megszüntetik a folyósítást?
9. cikk / 18 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
10. cikk / 18 TGYÁS és GYED alapja több jogviszony esetén
Kérdés: Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus 2010. július 25-én született gyermekével GYED-en, majd GYES-en volt. 2012. november 1-jétől a GYES mellett napi 2 órában dolgozott, majd egy másik cégnél is vállalt munkát napi 4 órás munkaviszonyban. 2013. március 1-jétől lemondott a GYES-ről, a közalkalmazotti jogviszonyában a szabadságát kezdte tölteni, a részmunkaidős munkaviszonyai pedig teljes munkaidőssé alakultak, tehát ettől az időponttól mindkét másik cégnél napi 8 órás munkaviszonyban áll. A dolgozó munkabére közalkalmazottként havi 138 000 forint. Mi a TGYÁS és a GYED alapja a 2013. június 26-án született második gyermek után a fenti esetben?