Korhatár előtti ellátásban részesülő egészségügyi dolgozó jövedelemkiegészítése

Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot vonni a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek egészségügyben történő foglalkoztatása esetén fizetett jövedelemkiegészítésből? A korhatár előtti ellátás folyósítását az egészségügyben történő munkavállalás esetén szüneteltetni kell, így a foglalkoztatott részére jövedelemkiegészítés kerül megállapításra, amelynek összegét úgy kell meghatározni, hogy annak a kifizetést terhelő adók és járulékok nélkül számított nettó összege nem lehet kevesebb az érintettet a szüneteltetés hiányában egyébként megillető pénzellátás havi összegénél. Az Eütev. 16/B. §-ának (7) bekezdése alapján az egészségügyi dolgozó a jövedelemkiegészítés után nem fizet társadalombiztosítási járulékot, a Tbj-tv. és a Keny-tv. azonban nem tartalmaz ilyen rendelkezést.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. valóban nem tartalmaz utalást az egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítésének járulékmentességére. Ugyanakkor a kérdésben említett jogszabályi hely [Eütev. 16/B. (7) bekezdése] egyértelműen rögzíti azt az egészségügyi dolgozók tekintetében.Az Eü-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Számfejthet a munkáltató munkabért a biztosítási jogviszony szünetelésének elkerülése érdekében annak a munkavállalónak a részére, akinek a táppénzjogosultsága július 25-én lejárt, de csak augusztus 1-jétől vált keresőképessé? Amennyiben igen, akkor a járulékalapnak ebben az esetben is el kell érnie a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának c) pontja értelmében szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás (együtt: megváltozott munkaképességű személyek ellátása) feltételeia) a kérelem benyújtásakor a betöltött 15. életév,b) 60 százalékos vagy kisebb mértékű egészségi állapot,c) biztosítási idő,d) keresőtevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mikor képezi a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját az a szünetelésig kiszámlázott bevétel, amely csak a szünetelés alatt kerül pénzügyi rendezésre annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2022. szeptember 1-jétől folytatja a tevékenységét, az átalányadózás szerinti közteherfizetést választotta, és 2022. november 1-jétől be kívánja jelenteni a szüneteltetést?
Részlet a válaszából: […] A szüneteltetés tartama alatt az egyéni vállalkozó biztosítása szünetel, vállalkozóként járulékfizetési kötelezettség nem terheli, ugyanakkor – mivel nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra – magánszemélyként egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett

Kérdés: Újra folyósítható a korhatár előtti ellátás annak a személynek, akinek az esetében jelenleg szünetel a folyósítás, mert közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, amely 2022. június 30-án megszűnik? Az érintett megbízási jogviszonyban is dolgozik, és a két jogviszonyából származó jövedelmének együttes összege meghaladja a 3,6 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátásban részesülő személy munkavégzését két jogszabályi hely is korlátozza. Egyrészt a 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a értelmében, ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát 2020 októberétől egy 2020 januárjától nyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugdíj mellett vállalt munkavégzést rendező jogszabályok 2020. július 1-jétől jelentősen megváltoztak. A változások közül először a járulékmentességről kell beszélnünk. Függetlenül a foglalkoztatás formájától, 2020. július 1-jétől az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő

Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás megállapításához a 15. életév betöltése, negyvenszázalékos vagy nagyobb mértékű egészségkárosodás és meghatározott mennyiségű biztosítási idő szükséges. Sem a rehabilitációs ellátást, sem pedig a rokkantsági ellátást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja

Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az új Tbj-tv. hatálybalépésével (2020. július 1-je) a Tny-tv. számos rendelkezése módosul, többek között hatályát vesztik a 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre vonatkozó előírások (22/A. §), illetve a korhatárt be nem töltött nyugdíjasok kereseti korlátjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A diákok foglalkoztatása – a munka jellegétől és időtartamától függően – többféle módon valósulhat meg.A foglalkoztató és a diák számára is a legegyszerűbb és legbiztonságosabb foglalkoztatási forma az iskola-szövetkezeten keresztül történő munkavállalás. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.
1
2
3
4