Adómentes béren kívüli juttatások

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a rendezi az adómentes béren kívülijuttatásokkal kapcsolatos adózási szabályokat. Az adómentesen adható bérenkívüli juttatások évi 400 ezer forintos keretébe tartozó juttatások tételesfelsorolását is ez a rendelkezés tartalmazza. Az Ön által is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] Kérdezőnk ugyan nem nevezte meg azt a jogviszonyt, amelynekkeretében a nyelvtanárok foglalkoztatása megvalósul, azonban úgy véljük, hogyesetükben munkaviszonyról van szó, már csak azért is, mivel munkáltatónaknevezi a nyelviskolát működtető társaságot. A hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Magyarországra kiküldött francia állampolgár járulékai

Kérdés: Kinek és milyen összeg után kell megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha egy francia állampolgárt a francia munkáltatója 12 hónapot meghaladó időtartamra munkavégzés céljából Magyarországra helyezi?
Részlet a válaszából: […] Az 1408/71/EGT rendelet szabályai szerint a kiküldöttmunkavállaló legalább 1 évig a küldő ország társadalombiztosítási jogánakhatálya alatt marad, amit – kérelemre – további 12 hónappal meg lehethosszabbítani. Ezt a szabályt alkalmazva: a kérdésben említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.

Ingatlan-bérbeadás eho-ja

Kérdés: Az új szabályok szerint mekkora összegű eho-t kell fizetni annak a magánszemélynek, aki a házastársa tulajdonában lévő kft.-nek adja bérbe a lakását?
Részlet a válaszából: […] Valóban e tekintetben is változik az Eho-tv. 2007. január1-jétől kezdődően az ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintotmeghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékűegészségügyi hozzájárulást kell a magánszemélynek fizetnie mindaddig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] A két elvonás között az alapvető különbség, hogy míg azelőbbi biztosítási jogviszonyhoz kötődő egyéni járulék, addig az utóbbi adó.A 4 százalék egészségbiztosítási járulék a biztosítottatterheli a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Kis értékű ajándék eho-ja

Kérdés: Az Eho-tv. 3. §-ának változása jelenti-e azt, hogy a kis értékű ajándék (Szja-tv. szerint 500 forint alatti, az Áfa-tv. szerint 5000 alatti) után nem kell megfizetni a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § bb) pontja szerint százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke után, azonban az Szja-tv. 69. §-a (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatók által nyújtott jóléti juttatások egyik leggyakoribb formája a munkavállalók részére biztosított étkezési utalvány. Nem kétséges, hogy az utalvány egy olyan juttatási forma, amit az adó- és járulékszabályok sem hagyhatnak figyelmen kívül.A szabályok közül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.