Angol-magyar állampolgár foglalkoztatása

Kérdés: Hogyan kell eljárni a járulékok és a személyi jövedelemadó vonatkozásában egy angol--magyar kettős állampolgárságú személy esetében, aki életvitelszerűen Angliában él, és munkaszerződés alapján ott végez munkát egy Magyarországon bejegyzett és működő cégnek, de most szükségessé vált, hogy kb. 50 naptári napon keresztül, illetve a későbbiekben 1-1 héten keresztül Magyarországon történjen a munkavégzés? A Magyarországon töltött napok sem éves szinten, sem bármely 12 hónapra vonatkozóan nem haladnák meg a 183 napot. Arányosítani kell a jövedelmet a két ország között a munkanapoknak megfelelően, és az adókötelezettség megoszlik, vagy a munkaviszonyból származó jövedelem továbbra is Angliában adózik? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a magyar-országi munkavégzés időszakát, illetve itt kell megfizetni ebben az esetben a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A vázolt helyzetben a munkavállaló társadalombiztosítási jogállásának meghatározása nem egyszerű, illetve az adminisztráció is meglehetősen bonyolult. Jelen esetben kiküldetésről nem beszélhetünk, hiszen Magyarországon bejegyzett és itt működő cég munkavállalójáról van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Diák szünidei foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
Részlet a válaszából: […] A 15. életévét betöltött diák munkaviszonyban történő foglalkoztatása az iskolai szünet alatt az Mt. alapján történik.Ez azt jelenti, hogy az Mt. valamennyi rendelkezése vonatkozik rá, ugyanúgy, mint az egyéb munkavállalókra, figyelembe véve természetesen a törvény fiatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Tanulók gyakorlati képzése

Kérdés: Hogyan alakulnak a 2020. május 31-ét megelőzően és azt követően létesített tanulói jogviszony esetén megkötött tanulószerződés alapján kifizetett díjazás egyéni járulékai 2020. június 30-át követően? Mikortól köthető szakképzési mun-kaszerződés? A 2020. június 16-ai dátummal kötött szerződések esetében 2020. július 1-jétől továbbra is igénybe vehetőek a szakképzési hozzájárulási kedvezmények a foglalkoztatott tanulók után?
Részlet a válaszából: […] A tanulószerződéssel rendelkező tanulóra változatlan feltételekkel terjed ki a biztosítás 2020. július 1-jét követően is. Ugyanakkor az új Tbj-tv. hatálybalépésével az eddigi 10 + 7 százalékos járulék helyett egyéni járulékként az ő díjazásukat is 18,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megfogalmazása nem teljesen egyértelmű, hiszen a munkáltató károkozásával összefüggésben a munkavállaló részére megállapítható egyösszegű kártérítés, illetve járadék is. A járadék viszont egy rendszeres – tehát nem egyösszegű – pénzbeli juttatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] A 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontja értelmében a GGGI tisztségviselői a GGGI által számukra fizetett bérek, juttatások és járandóságok tekintetében mentesülnek az adózás valamennyi formája alól. Az 1. cikkben található fogalommeghatározások szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Kft.-tulajdonos munkaszerződése

Kérdés: Köthet munkaszerződést a saját vállalkozásával az ügyvezetésen kívül egyéb tevékenységre is egy kft. 75 százalékos tulajdonosa?
Részlet a válaszából: […] Semmilyen jogszabályi akadálya nincs a munkaszerződés megkötésének, máshogyan fogalmazva, a kft. 75 százalékos tulajdonosa minden további nélkül köthet munkaszerződést a saját társaságával mind az ügyvezetői teendők ellátására, mind a cég tevékenységi körébe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Személyes közreműködés GYES mellett

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:196. §-a alapján a kft. ügyvezetését egy vagy több ügyvezető láthatja el, azaz nem jelent problémát, ha a cégben kettő vagy akár több ügyvezető van.Az ügyvezetés természetesen ellátható megbízási jogviszony keretében, amelyben – jellegénél fakadóan – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 46. §-ának (1) bekezdése szerint táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző – 48/A. § (1) bekezdése szerinti – folyamatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Többes jogviszonyú vállalkozó járulékai

Kérdés: Meg kell fizetni a teljes összegű minimálbér után a járulékokat egy kft. tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha heti 20 órás munkaviszonyban dolgozik a cégben, vagy elegendő az arányos részt figyelembe venni? Főállású vagy nem főállású kisadózónak fog minősülni ez alapján a kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] Kft. tulajdonos ügyvezetőjéről van szó, aki heti 20 órás munkaviszonyban áll saját cégénél, ami alapján legalább a minimálbér (vagy garantált bérminimum) felét meg kell állapítani munkabérként a számára. Az?e jogviszonya alapján utána fizetendő közterhek (19,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez először is azt kell megnéznünk, hogy létezik-e bármilyen jogszabály vagy kizáró ok arra vonatkozóan, hogy az érintett kettős állampolgárságú ügyvezető jogviszonyát ugyanolyan feltételekkel bíráljuk el, mintha kizárólag Magyarországon végezne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.
1
2
3