Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira és a baleseti táppénzre való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét valóban jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.Az egyéni vállalkozás alapján járó jogosultság véleményünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a keresőképtelensége időtartamára. Ezzel összefüggésben a Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja kimondja, hogy szünetel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.Annak ellenére, hogy ténylegesen valamilyen okból nem történik munkavégzés, a szabadságra jogosító időtartamba történő beszámítás szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Tartalékos katonai szolgálat

Kérdés: Hogyan kell minősíteni a munkavállaló távollétét a tartalékos katonai szolgálat idején?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdése határozza meg, hogy a munkavállaló mely esetekben vehet igénybe fizetés nélküli szabadságot. Ezek az alábbiak: a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Tartalékos katonai szolgálat alatti kötelezettségek

Kérdés: Egy dolgozót tartalékos katonai szolgálatra hívnak be. Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő munkavállalókkal kapcsolatban – túl azon, hogy a munkájukat nélkülöznie kell – a foglalkoztatóra többletteher nem hárul, de ezzel párhuzamosan az érintett munkavállalót sem érheti hátrány szolgálata miatt. A katonai szolgálatra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.