12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
2. cikk / 12 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
3. cikk / 12 Nyugdíjas munkavállaló jogorvoslati lehetőségei munkaviszony megszüntetése esetén
Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki igénybe vette a nők kedvezményes nyugdíját, de a nyugellátás mellett korábbi munkáltatójánál dolgozott 2 év 10 hónapot, majd kórházba került, és amikor vissza akart menni dolgozni, a munkáltatója közölte, hogy már nem tart igényt a munkájára? A munkavállaló nem írta alá a munkaviszony közös megszüntetésére irányuló megállapodást.
4. cikk / 12 1953-ban született férfi nyugellátása
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a két 1953-ban született férfi munkavállaló, aki 44, illetve 42 év szolgálati idővel rendelkezik? Milyen nyomtatványon kell elindítani az ellátások igénylését?
5. cikk / 12 Végkielégítés csoportos létszámleépítés esetén
Kérdés: Jogosultak lesznek végkielégítésre azok a munkavállalók, akik nem fogadják el a csoportos létszámleépítést tervező munkáltató által felajánlott 20 százalékos bércsökkentést, és ezért sor kerül az elbocsátásukra?
6. cikk / 12 1952-ben született személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
7. cikk / 12 Rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozók bejelentési kötelezettsége
Kérdés: Kell-e regisztráltatni magukat valahol azoknak a rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozóknak, akik eddig kiegészítő tevékenységűnek minősültek, de 2012. január 1-jétől főfoglalkozásúak lesznek? Be kell-e jelenteniük a változást a T1041 számú nyomtatványon? Valóban csak a jelenlegi nyugdíja felét fogja megkapni az a személy, aki 4 órában dolgozik az ellátás mellett, akkor is, amikor felülvizsgálatra hívják, és csak 56 éves?
8. cikk / 12 40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
9. cikk / 12 Átmeneti és rendszeres szociális járadék
Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult az az 58 éves biztonsági őr, akinek 40 százalékos mértékű egészségkárosodást állapítottak meg, és jelenlegi munkahelyén nem tudja a munkáját ellátni?
10. cikk / 12 Autóbusz-vezető szándékos károkozása, ittassága
Kérdés: Egy cég dolgozói munkába járásának biztosítására 2 darab autóbuszt üzemeltet, melyen munkaviszonyban 3 fő autóbusz-vezetőt foglalkoztat. A 3 fő autóbusz-vezető közül 2 fő sosem lépi túl az üzemanyagnormát, 1 fő pedig az üzemanyagnorma 180 százalékát használja fel, és ezzel jelentős kárt okoz a cégnek. Lehet-e ebben az esetben szándékos károkozásról beszélni, lehet-e kártérítéssel élni a munkavállalóval szemben? Megszüntetheti-e a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát szándékos károkozás miatt? A cég kollektív szerződéssel, kártérítési szabályzattal nem rendelkezik. Az autóbuszokat egy Volán-telepen tankolják, a tankolás tényét az autóbusz-vezetők aláírásukkal igazolják, a menetlevelek alapján megvan, hogy melyik autóbusz-vezető hány km-t tett meg. Lehet-e alkalmazni a rendkívüli felmondás szabályait abban az esetben, ha az alkoholszondázáskor kiderül, hogy az autóbusz-vezető ittas, és ezt a tényt a jegyzőkönyv aláírásával elismeri, illetve mi a jogszerű eljárás ebben az esetben?