12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Ellátások harmadik gyermek szülése esetén
Kérdés: Milyen kereset alapján állapítják meg a harmadik gyermek után járó ellátásokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2006. március 16. óta áll a munkáltató alkalmazásában, első gyermeke 2007. október 5-én, a második 2009. június 19-én született, a harmadik gyermek születésének várható időpontja pedig 2012. december 6.? A biztosított 2007. június 27-től nem rendelkezik munkabérrel, mert ettől az időponttól folyamatosan valamilyen egészségbiztosítási ellátásban, illetve GYES-ben részesül. Második gyermekével 2011. június 19-ig GYED-et kapott 3336,67 forint/nap összegben, azt követően jelenleg is GYES-ben részesül. 2012-ben a szerződés szerinti munkabére 263 000 forint/hó. Lesz-e különbség az ellátás összegében, ha a GYES lejártát követően vagy egy kicsit hamarabb visszamegy dolgozni, letölti a 80 munkanap szabadságát, és utána még a szülésig dolgozik?
2. cikk / 12 Bérkompenzáció figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.
3. cikk / 12 Üzemanyag-megtakarítás beszámítása a táppénzalapba
Kérdés: Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell-e figyelembe venni a táppénzalap-meghatározásnál az üzemanyag-megtakarítás címén kapott 100 ezer forintot meghaladó részt, amely bérnek minősül? A gépjárművezetők minden hónapban megkapják az üzemanyag-megtakarítás összegét, amely nem minden esetben haladja meg az adómentes határt.
4. cikk / 12 Baleseti táppénz alapja, osztószáma
Kérdés: Mennyi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2009 szeptemberében üzemi balesetet szenvedett munkavállalónak az esetében, akinek a 2009. augusztus havi munkabére 100 000 forint volt, és 2009 szeptemberében a 2009. január-augusztus havi jó munkájáért 50 000 forint jutalomban részesült? Ki kell-e venni a hétvégét is az osztószámból abban az esetben, ha a dolgozó augusztusban két napot (csütörtök, péntek) szabadságon volt? Csökkenti-e az osztószámot a fizetett ünnepnap?
5. cikk / 12 Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása
Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
6. cikk / 12 Túlóra minősítése
Kérdés: A táppénzszámítás szempontjából rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek minősül a havi munkabérrel együtt kifizetett eseti elrendelés alapján teljesített túlórákra elszámolt összeg és az ehhez kapcsolódóan kifizetett 50, illetve 100 százalékos pótlék? A kollektív szerződésben rögzítve van, hogy a dolgozó túlóra végzésére kötelezhető, ha a társaság gazdasági érdeke úgy kívánja.
7. cikk / 12 Tört havi bér kiszámítása
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának tört havi bérét? A tényleges keresetet kell-e figyelembe venni, vagy a szerződésben szereplő összeg naptári napokkal számított töredékét?
8. cikk / 12 Nem rendszeres jövedelmek
Kérdés: Az állásfoglalás szerint a túlóradíj nem rendszeres jövedelemnek minősül a táppénzalap megállapításánál. Ugyanez vonatkozik-e arra az esetre, ha minden hónapban elszámolásra kerül valamennyi, változó összegű (tehát nem átalányszerűen azonos mértékű) túlóradíj? Jövedelmen az alap+pótlék együttesen értendő, vagy csak a túlóraként számításba vett alapbér? Ugyanilyen megítélés alá esik-e a műszakpótlék abban az esetben, ha csak munkatorlódás esetén, vagy idényjelleggel történik a több műszakos munkavégzés?
9. cikk / 12 Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja
Kérdés: A három éve napi 4 órás munkaviszonyban álló dolgozó munkabére a minimálbér fele. Várhatóan 2004. augusztus hónapban szülni fog. Munkaviszonya 2004. március 31-én megszűnt, és e naptól keresőképtelen. 2004. április 30-ig nem dolgozik. 2004. május 1-jétől ismét munkaviszonyt létesít, új munkáltatója bejelenti 1 hónapra havi 110 000 forint munkabérrel. A dolgozó 2004. június 1-jétől ismét keresőképtelen a szülés időpontjáig. Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díj összegét?
10. cikk / 12 Baleseti táppénz alapja
Kérdés: A baleseti táppénz számítása esetén hogyan lehet figyelembe venni a betegszabadság napjait és összegét? Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a betegszabadság idejére járó 80 százalékos távolléti díj?
