11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása
Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
2. cikk / 11 Egyéni vállalkozó táppénze járuléktartozás esetén
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelensége időtartamára egy egyéni vállalkozó, akinek nagy összegű járuléktartozása van, illetve keletkezik táppénzmegtérítési kötelezettsége a tartozására tekintettel?
3. cikk / 11 Keresetpótló támogatás
Kérdés: Biztosítási időnek számít-e a szolgáltatási keresetpótló támogatás folyósításának időszaka abban az esetben, ha a belépő dolgozó tb-igazolványába nincs bejegyezve, de leadott egy igazolást, amelyet a BFKH Munkaügyi Központ állított ki személyijövedelemadó-bevalláshoz? Kell-e kérnie valamilyen igazolást az új munkáltatónak abban az esetben, ha az igazoláson nem szerepel, hogy mely időszakra fizették ki a közölt összeget?
4. cikk / 11 Munkavégzés TGYÁS és GYED mellett
Kérdés: Besegíthet-e hetente pár órában díjazás nélkül a férje családjának a tulajdonában lévő gyógyszertárban az a gyógyszerész, aki jelenleg TGYÁS-ban részesül, és igénybe szeretné venni a GYED-et is? A kismama akkor dolgozna, amikor a férje már otthon van, és tud vigyázni a gyermekre.
5. cikk / 11 Osztrák állampolgárságú kültag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy betéti társaság osztrák állampolgárságú kültagja után annak érdekében, hogy Magyarországon jogosult legyen egészségbiztosítási ellátásra? Jelenleg maga után megfizeti a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert Ausztriában nem rendelkezik munkaviszonnyal. Mikor és hol kaphatja meg az E109, illetve az S072 számú nyomtatványokat?
6. cikk / 11 Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése
Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
7. cikk / 11 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
8. cikk / 11 NYENYI-adatszolgáltatás
Kérdés: Érinti-e a jelenlegi gyakorlatot a NYENYI-adatszolgáltatás 2006. évi változása?
9. cikk / 11 Anyasági ellátások igénylése
Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
10. cikk / 11 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?