Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz, a CSED- és a GYED-ellátások alapja annak a kismamának az esetében, akinek a jelenlegi munkaviszonya 2020. augusztus 1-jén kezdődött, 2020. október 1-jétől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt 9-es kóddal, a szülés ideje 2020. december 6., és a CSED-et a szülést megelőző 28. naptól igényli meg? A munkavállaló két korábbi munkaviszonya 2019. június 1-jétől 2020. június 14-ig, illetve 2020. június 15-től július 31-ig állt fenn.
Részlet a válaszából: […] ...összegének megállapítását befolyásolja az irányadó időszak, a számítási időszak, a számítási időszakra bevallott jövedelem, az osztószám.Az irányadó időszak: az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Jutalom figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Figyelembe vehető a 2016. december hónapban kifizetett jutalom a dolgozó 2017. szeptember 5-től járó táppénzének alapjául abban az esetben, ha a 2016. október 12-től 2017. június 30-ig tartó időszak alatt a dolgozó az előző betegsége miatt 2016. október 17-től 2017. június 6-ig táppénzen volt, azaz a jutalom kifizetésekor sem dolgozott? A kifizető a jutalom után minden közterhet rendben megfizetett.
Részlet a válaszából: […] ...belül került kifizetésre és bevallásra a jutalomösszeg, ezért azt a táppénz napi alapjának számításánál figyelembe kell venni, és az osztószám ebben az esetben 180...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Táppénz alapja

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató, ha a minimálbér alapulvételével állapította meg a táppénz napi alapját annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. július 5-től dolgozik jelenlegi munkahelyén főfoglalkozású munkaviszonyban, előző munkaviszonya 2015. október 21-től 2016. június 30-ig tartott, keresőképtelen 2016. december 15-től jelenleg is, és 5 nap betegszabadságon volt 2016. november 7-től 11-ig, majd 2016. december 15-16-án 2 napot? A dolgozó munkabére július hóban 27 napra 180?400 forint, augusztusban 31 napra 212?960 forint, szeptemberben 30 napra 238?211 forint.
Részlet a válaszából: […] ...a dolgozó tényleges jövedelme alapulvételével kell megállapítani, nem pedig a minimálbér alapján. Az összjövedelem 631 571 forint, az osztószám 88 nap, így az 1 napi alap 7176,94 forint. A táppénz mértéke, mivel nincs a biztosítottnak 730 napi folyamatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Számítási időszakon kívül eső osztószámcsökkentő napok

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a táppénzalap megállapítása során az osztószámcsökkentő napokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. április 14-től keresőképtelen, a betegszabadságát kimerítette egy korábbi keresőképtelenség alkalmából, és 2007. december 19-től folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik? Az irányadó időszak a 2014. január 1-jétől 2015. január 31-ig tartó időszak, ezen belül a számítási időszak 2014. június 19-től 2015. január 31-ig 227 naptári nap, a kieső idő az irányadó időszakon belül 47 nap, melyből 8 nap (2014. június 1-jétől június 8-ig) a számítási időszakon kívülre esik.
Részlet a válaszából: […] ...azaz megvan a 180 bérezett nap, az azon kívül eső kieső napok már nem vehetők figyelembe. A közölt adatok szerint jelen esetben az osztószám csak 180 lehet.A leírtak alapján, feltételezve, hogy a kieső napok száma 39, a számítási időszak 2014. június 27-től 2015...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Táppénz alapja

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénz alapját annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. február 1-jétől áll a munkáltató alkalmazásában, előtte megszakadt a folyamatos biztosítási ideje, a betegszabadságát kimerítette, és 2014. október 9-től 2014. október 11-ig táppénzen volt? Az október havi teljes keresete 105 818 forint volt.
Részlet a válaszából: […] ...is. Elsősorban a figyelembe vett 180 naptári napra kifizetett rendszeres jövedelem egy naptári napi összegét kell megállapítani. Az osztószám tehát 180.A nem rendszeres jövedelmet csak akkor lehet figyelembe venni, ha azt a számítási időszakban fizették ki.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Osztószám munkaszüneti nap esetén

Kérdés: Mennyi osztószámmal kell számolni a baleseti táppénz számításánál abban az esetben, ha a cégnél az Mt. változása miatt olyan döntés született, hogy 2013. július hónaptól a havibéres dolgozóknál nem számolnak a munkaszüneti nappal, tehát a távolléti díjas idők számításánál csak a tényleges munkanapok számával osztanak, és azt felszorozzák a valóban munkában töltött napokkal? A havibér tartalmazza a munkaszüneti napra járó bért is. Az irányadó hónapban 2013 augusztusában például az érintett munkavállaló esetében két nap fizetett szabadság (csütörtök, péntek) volt, így kiesik 4 nap, augusztus 20-a pedig csütörtökre esett.
Részlet a válaszából: […] ...kiszámításakor nem vehető figyelembe a távolléti díj, valamint az az időtartam, amelyre azt kifizették. Ezért augusztus 20-a nem osztószám-csökkentő nap.Jelen esetben tehát 31-4 = 27 nap osztószámmal kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Osztószám megállapítása baleseti táppénz esetén

Kérdés: Megtalálható valamelyik jogszabályi helyen az az előírás, hogy baleseti táppénz számításánál a pihenőnap osztószámcsökkentő abban az esetben, ha előzőleg szabadságon volt a dolgozó, vagy csak következtetni lehet erre más szabályozásokból?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ha az utolsó szabadságon töltött napot a heti pihenőnap, illetve heti munkaszüneti nap követi, ezen naptári napokat nem kell osztószámként figyelembe venni, vagyis osztószámcsökkentő napok. Mindez az Mt.-ből, valamint az Eb-tv. 55. §-ából és az Eb-tv. R. 33...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Táppénz maximumösszege

Kérdés: A betegszabadság lejárta után a napi 6200 forintos maximumösszeg 60 százalékát fogja táppénzként kapni az a dolgozó, akinek a 2011. évi jövedelme 4 422 388 forint volt, osztószámcsökkentő napja nincs, ezért a naptári napi átlaga 12 115,99 forint, amelynek a 60 százaléka, 7269,60 forint meghaladja a maximumösszeget.
Részlet a válaszából: […] A táppénz összege legalább kétévi folyamatos biztosítási idő esetén a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka. Ennél rövidebb biztosítási idő esetén, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százalék. A táppénz egy napra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Osztószámcsökkentő napok száma szabadság esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az üzemi baleseti táppénz megállapításához szükséges rendszeres jövedelmet csökkentő távolléti díjhoz kapcsolódó osztószámcsökkentő napokat abban az esetben, ha a munkavállaló 2 nap szabadságot vesz ki csütörtökre és péntekre? Ebben az esetben 2 nap vagy 4 nap lesz az osztószámcsökkentő időszak?
Részlet a válaszából: […] ...díj, valamint az az időtartam, amelyreazt kifizették.Ha a dolgozó egy hét szabadságot vesz igénybe (pl. 2012.február 6-tól 10-ig), az osztószámcsökkentő nap 7.Ha a szabadságát csütörtökön és pénteken, valamint akövetkező héten hétfőn és kedden veszi igénybe, pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz naptári napi átlagának kiszámításánál az április hónapban végzett túlóráért elszámolt bér annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. május 2-án 13.00 órakor üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló munkaideje 5.45-től 14.00 óráig tartott, a baleset napjára megkapta a teljes munkaidőre járó munkabért. A dolgozó 2011. április havi törzsbére 170 240 forint + 2 napra fizetett szabadság 19 348 forint + munkaszüneti napra járó bér 9674 forint + túlóra 35 840 forint.
Részlet a válaszából: […] ...kellelosztani, amelyre tekintettel azt kifizették, tehát ebben az esetben 30nappal.A naptári napi jövedelem kiszámításához eltérő az osztószáma rendszeres és nem rendszeres jövedelem vonatkozásában. A rendszeres jövedelemesetében az április hónap 30 naptári napjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
1
2
3