Levonás a munkavállaló munkabéréből

Kérdés: Milyen jogcímen vonhat le a munkáltató egyoldalúan a munkavállaló munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalók munkabére rendszerint a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítási járulék, illetve – adott esetben – a nyugdíjjárulék összegével csökkentett mértékben kerül kifizetésre.Végrehajtható határozat, így pl. bírósági letiltás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el. Ebben az esetben a szociális hozzájárulási adó a minimálbér 112,5 százaléka, a nyugdíjjárulékot a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot pedig a minimálbér 150 százaléka után meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Szabadságmegváltás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni a munkavállaló részére a kilépéskor megfizetett szabadságmegváltás összegéből, illetve mit kell fizetnie a munkáltatónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok alapján kell levonni, illetve megfizetni a közterheket.Ez azt jelenti, hogy a számított juttatásból le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, és természetesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő járulékkötelezettség nem merülhet fel. Ezt mondja ki a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja, mely szerint nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját a jövedelmet pótló kártérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Munkaviszony megszűnését követően kifizetett hallgatási díj

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhei vannak a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett hallgatási díj azon részének, amely a munkaviszony megszűnése után 6 hónapon keresztül havonta egyenlő részletekben kerül kifizetésre? Biztosítottnak tekinthető a munkavállaló ez alatt az időszak alatt? A hallgatási díj másik részét a munkaviszony megszűnésekor fizették ki a munkavállaló részére.
Részlet a válaszából: […] ...adóévek közötti elhatárolásánál bír jelentőséggel), míg a szociális hozzájárulási adó és az egyéni járulékok (10 százalékos nyugdíjjárulék és 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) szempontjából pedig kifejezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...15 százalék ekho-t kell fizetnie.A magánszemélyt terhelő ekho-ból az ekho-alap 11 százalékaszemélyi jövedelemadónak, 4 százaléka nyugdíjjáruléknak felel meg. Ettől eltér,ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot ajárulékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, utána 29százalék társadalombiztosítási járulékot, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot éstermészetesen személyi jövedelemadót kell fizetni. 4 százalékegészségbiztosítási járulék viszont nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...– a járulékalapot képező jövedelem juttatását követően be kell vallani és meg kell fizetni. Ugyanez vonatkozik a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék levonására is, azzal a kiegészítéssel, hogy az egyidejűleg fennálló,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadságmegváltás összegéből a foglalkoztatónak – természetesen figyelembe véve a Tbj-tv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék-alap felső határát – 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Előre kifizetett munkabér járulékai

Kérdés: A munkavállaló (jelen esetben köztisztviselő) jogviszonya 2003. május 3-án szűnik meg. Utolsó munkában töltött napja 2002. november 13., amikor is a munkavállalóval el kell számolni és részére a jövedelmet ki kell fizetni. Ebben az esetben milyen mértékkel és milyen felső határ figyelembevételével történik az egyéni járulék levonása, és miként történik a NYENYI adatszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel, e biztosítási időnek következő naptári évre áthúzódó időtartamára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének a figyelembevételével kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
1
2