Szolgálati idő I.

Kérdés: Melyik időszakok fognak beszámítani a nyugdíjalapba annak a személynek az esetében, aki 1976. szeptember 1-jétől 1979. júliusig ipari tanuló volt, 1979. augusztus 1-jétől 2001. január 31-ig munkaviszonyban állt, 2001. október 31-ig munkanélküli-segélyt kapott, majd rehabilitált volt 2011-től 2013-ig, amely időszak alatt 4 órás munkaviszonyban állt 2012. december 5-től 2013. február 3-ig? Az érintettet ezt követően ismét leszázalékolták.
Részlet a válaszából: […] ...kedvezményes öregségi nyugdíj szempontjából jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Szintén szolgálati időnek számít a munkaviszony időtartama, ha az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták.Ahhoz, hogy pontos választ tudjunk adni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló munkabérének bejelentése

Kérdés: Be kell jelentenie 15 napon belül az első fizetését, vagy elég a 6 hónap átlagát annak a magánszemélynek, aki 2011-től rendszeres szociális járadékban részesül, és 2013. május 1-jétől munkaviszonyt létesített, ahol a munkabére havi 150 000 forint?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből sajnos nem derül ki egyértelműen, hogy 1954-ben vagy korábban, illetve 1955-ben vagy későbben született munkavállalóról van-e szó. Ettől függ ugyanis, hogy az érintett rendszeres szociális járadéka rokkantsági ellátássá vagy rehabilitációs ellátássá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Szociális járadékban részesülő személy munkaviszonya

Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is 2010. január 1-jétől az az 1956. február 10-én született, 2000. január 17-től szociális járadékban részesülő munkavállaló, akit egy cég jelenleg 6 órás munkaviszonyban foglalkoztat? A szociális járadék összege 27 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A 387/2007. Korm. rendelet a rendszeres szociális járadékbanrészesülő személy munkavállalását meglehetősen szigorú korlátok közé szorítja.Az említett rendelet 17. § (1) bekezdés e) pontja szerintkeresőtevékenység esetén megszűnik a járadék folyósítása, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

1952-ben született rendszeres szociális járadékban részesülő nő nyugellátása

Kérdés: Milyen ellátás igényelhető annak a nőnek, aki az 57. életévét 2009. június 7-én tölti be, 2001-től rendszeres szociális járadékban részesül (2009-ben havi 27 000 forint), munkaképesség-csökkenése 50 százalékos, jelenleg 4 órás munkaviszonyban áll, és 28 év szolgálati idővel rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1952. évbenszületett nők öregségi nyugdíjkorhatára 62 év, amely korhatárt 2014-ben fogjákbetölteni. Ennél korábbi időpontban előrehozott öregségi nyugdíjra szerezhetnekjogosultságot, amennyiben az 59. életévük betöltése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalók jövedelmi korlátja

Kérdés: Vonatkozik-e a minimálbér tizenkétszeres összegében meghatározott jövedelemkorlát azokra a dolgozókra, akiknek munkaképesség-csökkenése 40, illetve 50 százalékos, rendszeres szociális járadékban részesülnek, és mellette 4, 6, illetve 8 órában munkaviszonyban állnak?
Részlet a válaszából: […] Az említett munkavállalókra még ennél is szigorúbb szabályokvonatkoznak. A 387/2007. Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésének d) pontjaértelmében a járadékra való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kellszüntetni a járadékra jogosult keresőtevékenysége esetén, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Rendszeres szociális járadékos szolgálati ideje

Kérdés: Szerez-e szolgálati időt az a heti 20 órás munkaviszonyban álló dolgozó, akinek munkabére a minimálbér fele, és emellett rendszeres szociális járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.A kérdésben szereplő munkavállaló munkaviszonya alapján a Tbj-tv. 5. § (1) a) pontja értelmében biztosított, tehát már csak az említett jogszabályi helyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...mezőgazdasági munkás foglalkoztatása történhet határozott idejű munkaviszony vagy alkalmi munkavállalói könyv alapján.Munkaviszony választása esetén az őstermelő a Tbj-tv. 4. § a) pontja 1. alpontja alapján foglalkoztatónak minősül, a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...azonban ez a körülmény a társaságban történő személyes közreműködése alapján létrejött jogviszonnyal (pl. tagsági viszony, munkaviszony stb.) összefüggő járulékfizetési kötelezettséget semmilyen módon nem befolyásolja. Utána a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékszabályok nem preferálják, így a biztosítási kötelezettséget eredményező munkavégzése – pl. a heti 30 órás munkaviszonya – alapján elért járulékalapot képező jövedelme után mind a társadalombiztosítási, mind az egyéni járulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.