5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Másodállás figyelembevétele nyugdíj megállapításakor
Kérdés: Figyelembe veszik szolgálati időként a főállás mellett végzett napi kétórás tevékenységet annak az 1956-ban született nőnek az esetében, aki a gyermeke cégében mellékállásban be van jelentve? A munkáltató minden járulékot megfizet a munkabér után. Magasabb lesz ez alapján a nyugdíj összege?
2. cikk / 5 Nyugdíjjárulék járulékfizetési felső határ elérése esetén
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után annak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki a főállású munkaviszonyában már meghaladta az egyéni járulékfizetési kötelezettség felső határát?
3. cikk / 5 Megállapodás társadalombiztosítási ellátásokra
Kérdés: Fizethet-e saját maga után valamilyen járulékot az a 45 éves magyar állampolgárságú személy, aki néhány évet munkaviszonyban dolgozott külföldön, jelenleg Magyarországon él, filmet rendez, és munkaviszonya, illetve egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?
4. cikk / 5 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
5. cikk / 5 Elmaradt bér kifizetése
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a 2001. december 31-én megszűnt munkaviszony alapján 2002. április hóban kifizetett 30 000 Ft összegű elmaradt bér után? Mi az eljárás a NYENYI adatszolgáltatás esetében, mely időszakra kell közölni a bért?
