Munkaviszony megszűnését követően kifizetett hallgatási díj

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhei vannak a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett hallgatási díj azon részének, amely a munkaviszony megszűnése után 6 hónapon keresztül havonta egyenlő részletekben kerül kifizetésre? Biztosítottnak tekinthető a munkavállaló ez alatt az időszak alatt? A hallgatási díj másik részét a munkaviszony megszűnésekor fizették ki a munkavállaló részére.
Részlet a válaszából: […] ...a végén. A munkavállaló biztosítási jogviszonyának megszűnési időpontja a munkavállaló munkaviszonya megszűnésének időpontjával egyezik meg [Tbj-tv. 7. § (1) bekezdése]. A munkaviszony megszűnésének időpontját követően teljesített kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a munkavállalónak folyamatosan folyósított titoktartási díj után? Minősülhet-e munkaviszonyból származó jövedelemnek ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a munkaviszony fennállásának tartama alattfolyamatosan folyósított hallgatási vagy titoktartási díj munkaviszonybólszármazó jövedelemnek tekintendő, így az általános szabályok szerint kell utánamegfizetni a járulékokat. Tekintve, hogy a Tbj-tv. az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Eho-fizetési kötelezettség szabadságmegváltás után

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címen kifizetett összeg után? A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát "rendes felmondással" szüntette meg.
Részlet a válaszából: […] ...származó, adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelem, amely biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján (munkaviszony) fizetendő ki.Ebből következően utána nem százalékos egészségügyi hozzájárulást, hanem a Tbj-tv. 20....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...határozott időtartamú munkajogviszony megszüntetésének különböző eseteit taglalja. Az (1) bekezdés alapján a határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.