13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Nyugellátásban részesülő személyek munkavállalása 2010-től
Kérdés: 2010-től dolgozhat-e heti 2 órás részmunkaidőben egy 1948. szeptemberben született, 41 év szolgálati idővel rendelkező öregségi nyugdíjas munkavállaló, és ha igen, milyen feltételekkel? Milyen feltételekkel dolgozhatnak 2010-től az előrehozott öregségi nyugdíjban, a rokkantsági nyugdíjban, illetve a szociális járadékban részesülő személyek?
2. cikk / 13 Rendszeres szociális járadékos munkavállalása
Kérdés: 2009-től milyen feltételekkel vállalhat munkát egy 2007. december 31. előtt megállapított rendszeres szociális járadékban részesülő személy a járadékának folyósítása mellett? Valóban csak 2010-től kell figyelnie a keresetét?
3. cikk / 13 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalók jövedelmi korlátja
Kérdés: Vonatkozik-e a minimálbér tizenkétszeres összegében meghatározott jövedelemkorlát azokra a dolgozókra, akiknek munkaképesség-csökkenése 40, illetve 50 százalékos, rendszeres szociális járadékban részesülnek, és mellette 4, 6, illetve 8 órában munkaviszonyban állnak?
4. cikk / 13 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.
5. cikk / 13 Munkavállalás rendszeres szociális járadék folyósítása mellett
Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is a rendszeres szociális járadék folyósítása mellett, és ha igen, hány órában, és milyen bérért az az 1948-ban született férfi dolgozó, akinél az OOSZI orvosi bizottság 50 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg, amit megfellebbezett és újra a bizottság elé került? 2005. december 1-jétől – mivel táppénze lejárt – újra munkába állt a munkahelyén mint segédmunkás (táppénze előtt gépkocsivezető volt, de azt a munkakört már betöltötték), időközben másodfokon is 50 százalékos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg, s ezért rendszeres szociális járadékot igényelt.
6. cikk / 13 Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei
Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
7. cikk / 13 Rendszeres szociális járadékban részesülő személy alkalmazása
Kérdés: Egy társaság egy munkaképességét 50 százalékban elvesztett dolgozót alkalmaz heti 30 órás részmunkaidőben. A dolgozó rendszeres szociális járadékban részesül. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, és milyenek terhelik az alkalmazottat? A ledolgozott idő szolgálati időnek minősül-e?
8. cikk / 13 Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Foglalkoztatható-e 8 órás munkaviszonyban egy jelenleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy úgy, hogy a járadékfolyósítást ez nem befolyásolja?
9. cikk / 13 Rendszeres szociális járadékban részesülő személy keresőtevékenysége
Kérdés: Vállalhat-e munkát napi 8 órában egy rendszeres szociális járadékban részesülő személy, aki munkaképességét 50 százalékban elveszítette?
10. cikk / 13 Rendszeres szociális járadékos szolgálati ideje
Kérdés: Szerez-e szolgálati időt az a heti 20 órás munkaviszonyban álló dolgozó, akinek munkabére a minimálbér fele, és emellett rendszeres szociális járadékban részesül?
