Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét,f) az egyházi szolgálati viszonyban állt, kivéve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Ügyvezetői tevékenység kisadózó vállalkozás mellett

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői tevékenységet a 2022. október 10-én alapított egyszemélyes kft.-jében a tag, ha mellette kisadózó egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Az érintett 2022. december 1-jétől átalányadózó lesz, tehát a kérdéses időszak az október 10. és november 30. közötti időtartam.
Részlet a válaszából: […] ...viszont a problémára, ha az érintett a kft.-ben november 30-áig munkaviszonyban (részmunkaidőben) látja el az ügyvezetést. Ez leg-alább a minimálbér 30 százalékát elérő járulékalap utáni havi járulékfizetéssel jár ugyan, de lehetővé teszi a kisadózói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...adót is. A biztosítottnak társas vállalkozóként minimumjárulék-fizetési kötelezettsége is keletkezik, ami azt jelenti, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum után akkor is meg kell fizetni a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Betéti társaság végelszámolója II.

Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvezetői feladatok akár nagyon alacsony heti munkaidőben is elvégezhetők. A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében azonban a minimálbér 30 százaléka után (2022-ben 60 000 forint) akkor is meg kell fizetni a járulékot, illetve a Szocho-tv. 1. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Főállású kisadózó szolgálati ideje

Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis, ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a nyugdíjszámítás során a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Ellátások többes jogviszony esetén

Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonya.A CSED alapja az Eb-tv. 42. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze, ha a tényleges jövedelme ezt az összeget eléri.A GYED alapja az Eb-tv. 48. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásában még akkor is, ha – jövedelem hiányában – járulékot egyáltalán nem fizet. Az ellátás napi alapja ebben az esetben a minimálbér kétszeresének harmincadrésze. Abban az esetben, ha időközben esetleg a munkaviszony megszüntetésre kerül, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Kisadózó bt. ügyvezetője

Kérdés: Elláthatja részmunkaidőben az ügyvezetői teendőket egy kisadózó betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a nyugdíjas kültag van bejelentve kisadózóként? Az ügyvezető másutt rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal.
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást pedig ebben az esetben is legalább a minimálbér 30 százalékát (tehát 167 400 × 30 százalék = 50 220 forintot) alapul véve meg kell fizetni, nincs tehát jelentősége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...lehet méltányosságból folyósítani.Az ellátás alapja csecsemőgondozási díj vonatkozásában a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresénél, gyermekgondozási díj esetében a minimálbérnél nem lehet magasabb.A méltányosságból megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Kisadózó vállalkozás visszatérése normál adózásra

Kérdés: Hogyan alakul az ügyvezető jogállása abban az esetben, ha korábban egyéni vállalkozásában főállású, míg társas vállalkozásában nem főállású kisadózóként fizette meg a tételes adót, de 2021. január 1-jétől a társas vállalkozás már nem lesz kisadózó?
Részlet a válaszából: […] ...teendőket a társaságban. Ebben az esetben a társadalombiztosítási kötelezettségeket a cégben a tényleges munkabér (de legalább a minimálbér 30 százaléka) alapulvételével kell megfizetni utána, azzal, hogy kisadózóként csak akkor minősül nem főállásúnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.
1
2
3
4