17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló munkabérének bejelentése
Kérdés: Be kell jelentenie 15 napon belül az első fizetését, vagy elég a 6 hónap átlagát annak a magánszemélynek, aki 2011-től rendszeres szociális járadékban részesül, és 2013. május 1-jétől munkaviszonyt létesített, ahol a munkabére havi 150 000 forint?
2. cikk / 17 Szociális járadékban részesülő személy munkaviszonya
Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is 2010. január 1-jétől az az 1956. február 10-én született, 2000. január 17-től szociális járadékban részesülő munkavállaló, akit egy cég jelenleg 6 órás munkaviszonyban foglalkoztat? A szociális járadék összege 27 000 forint.
3. cikk / 17 Nyugellátásban részesülő személyek munkavállalása 2010-től
Kérdés: 2010-től dolgozhat-e heti 2 órás részmunkaidőben egy 1948. szeptemberben született, 41 év szolgálati idővel rendelkező öregségi nyugdíjas munkavállaló, és ha igen, milyen feltételekkel? Milyen feltételekkel dolgozhatnak 2010-től az előrehozott öregségi nyugdíjban, a rokkantsági nyugdíjban, illetve a szociális járadékban részesülő személyek?
4. cikk / 17 Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
5. cikk / 17 Szociális járadékban részesülő személyek kereseti korlátja
Kérdés: 2009-ben is kereseti korlátozás nélkül végezhetnek-e munkát ellátásuk veszélyeztetése nélkül azok a személyek, akiknek a munkaképesség-csökkenése 50 százalékos, és 2001 óta szociális járadékban részesülnek?
6. cikk / 17 Rendszeres szociális járadékos munkavállalása
Kérdés: 2009-től milyen feltételekkel vállalhat munkát egy 2007. december 31. előtt megállapított rendszeres szociális járadékban részesülő személy a járadékának folyósítása mellett? Valóban csak 2010-től kell figyelnie a keresetét?
7. cikk / 17 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalók jövedelmi korlátja
Kérdés: Vonatkozik-e a minimálbér tizenkétszeres összegében meghatározott jövedelemkorlát azokra a dolgozókra, akiknek munkaképesség-csökkenése 40, illetve 50 százalékos, rendszeres szociális járadékban részesülnek, és mellette 4, 6, illetve 8 órában munkaviszonyban állnak?
8. cikk / 17 Szociális járadékban részesülő munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: Valóban megszüntetik-e a szociális járadék folyósítását egy 40 százalékban megváltozott munkaképességű járadékban részesülő személy esetében, ha munkát vállal, és a keresete meghaladja a minimálbér 80 százalékát?
9. cikk / 17 Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei
Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
10. cikk / 17 Rendszeres szociális járadékban részesülő személy alkalmazása
Kérdés: Egy társaság egy munkaképességét 50 százalékban elvesztett dolgozót alkalmaz heti 30 órás részmunkaidőben. A dolgozó rendszeres szociális járadékban részesül. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, és milyenek terhelik az alkalmazottat? A ledolgozott idő szolgálati időnek minősül-e?