84 cikk rendezése:
1. cikk / 84 Ügyvezetői tevékenység kisadózó vállalkozás mellett
Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői tevékenységet a 2022. október 10-én alapított egyszemélyes kft.-jében a tag, ha mellette kisadózó egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Az érintett 2022. december 1-jétől átalányadózó lesz, tehát a kérdéses időszak az október 10. és november 30. közötti időtartam.
2. cikk / 84 Orosz állampolgárságú egyéni vállalkozó
Kérdés: Választhatja 2022. szeptember 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést egy orosz állampolgár, akinek Magyar-országon huzamos tartózkodási engedélye van, 1951-ben született, és Oroszországban öregségi nyugdíjban részesül?
3. cikk / 84 Vállalkozási szerződés korábbi munkavállalóval
Kérdés: Jelenthet bármilyen problémát, ha egy betéti társaság a továbbiakban kisadózó egyéni vállalkozóként szerződik egy korábban munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalójával ugyanannak a korábbi tevékenységnek az ellátására? Az érintett kisadózóként más megrendelőkkel is kapcsolatban állt a munkaviszony fennállása alatt, és jelenleg is több partnernek végez hasonló tevékenységet. A két vállalkozás nem minősül kapcsolt vállalkozásnak.
4. cikk / 84 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
5. cikk / 84 Ápolási díjban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a kisadózói jogviszonya annak a kisadózó társas vállalkozónak, aki egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, de ezt a tevékenységet jelenleg érdemben nem folytatja, mert ápolási díjban részesül? Valóban megilleti az egészségügyi szolgáltatás az ápolási díj folyósítása alatt? Milyen közterheket kell megfizetni egyéni vállalkozóként ebben az esetben, ha az érintett a vállalkozást nem szünetelteti, csak tevékenységet nem végez?
6. cikk / 84 Kisadózó bt. kültagja
Kérdés: Bejelentheti kisadózóként a betéti társaság azt a kültagot, aki egyéni vállalkozóként szintén kisadózó, de 2021. október 1-jétől szünetelteti a tevékenységét?
7. cikk / 84 Katafizetési kötelezettség GYES megszűnése esetén
Kérdés: Meg kell fizetnie szeptember hónapra a havi 50 000 forint összegű tételes adót annak az egyéni vállalkozónak, aki 2021. szeptember 1-jétől jelentkezett be a kata hatálya alá, szeptember 23-ig GYES-ben részesült, amely folyósítási tartama meghaladta a 30 napot, és az érintett hónapban semmilyen érdemi tevékenységet nem folytatott?
8. cikk / 84 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
9. cikk / 84 Kisadózó bt. ügyvezetője
Kérdés: Elláthatja részmunkaidőben az ügyvezetői teendőket egy kisadózó betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a nyugdíjas kültag van bejelentve kisadózóként? Az ügyvezető másutt rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal.
10. cikk / 84 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
